A méhlepény szállítja a babához az oxigéndús vért és a tápanyagokat. A víz, a cukrok és bizonyos vitaminok változatlanul jutnak át rajta, más tápanyagokat átalakít, illetve elraktároz. Fontos feladata még a magzati salakanyagok és a széndioxid kiválasztása, továbbítása, valamint az anyai szervezetből érkező mérgek és kórokozók feltartóztatása.
Fotó: Bigstock
Ez utóbbi funkciója természetesen nem korlátlan, a nikotin, a koffein és az alkohol így is átjutnak a babához, annak ellenére, hogy az anyai és a magzati vér nem keveredik közvetlenül. A magzatburok a hámján keresztül veszi föl a tápanyagokat, ezáltal sajnos a mama szervezetében megtalálható egyes méreganyagokat is.
Kevesen tudják, hogy a méhlepény hormonokat is termel, melyek egyrészt meggátolják a magzat kilökődését, segítik a terhesség kihordását, másrészt a baba egészséges fejlődéhez is hozzájárulnak, illetve a tejtermelés beindulásáért is felelősek.
Az idő előtti lepényleválás azt jelenti, hogy a normális elhelyezkedésű méhlepény túl korán válik le a méh faláról, vagyis a leválás már a terhesség ideje alatt megtörténik, ahelyett, hogy csak a szülés után következne be. Oka ismeretlen...
A lepény leválásának felületén szivárgó vér a méhnyakon és a hüvelyen keresztül a külvilágba jut - ilyenkor külső vérzésről beszélünk - vagy a méhlepény mögött reked, és rejtett vérömleny keletkezik. A tünetek súlyossága a leválás fokától – mely lehet részleges, illetve teljes – és a vérveszteség mértékétől függ. A diagnózist általában ultrahangvizsgálat segítségével állítják föl.
Tünetek:
Kezelés:
A méhlepény szállítja a pocaklakóhoz az oxigéndús vért és a tápanyagokat. A víz, a cukrok és bizonyos vitaminok változatlanul jutnak át rajta, más tápanyagokat átalakít, illetve elraktároz. Fontos feladata még a magzati salakanyagok és a széndioxid kiválasztása, továbbítása, valamint az anyai szervezetből érkező mérgek és kórokozók feltartóztatása.
A kezelés legtöbbször szigorú ágynyugalmat jelent, kivéve ha a vérzés a baba/kismama életét veszélyezteti, illetve ha közel a szülés várható időpontja. A pihenés hatására többnyire csillapodik a vérzés, enyhülnek a tünetek. Javulás esetén a kismama újra felkelhet, akár haza is engedhetik a kórházból. Ha a vérzés folytatódik – netán súlyosbodik - a szülés terminus előtti megindítása az egyetlen megoldás. Ha a hüvelyi szülés nem lehetséges, császármetszéssel segítik világra a babát.
Bár a terhesség középidejéig többnyire elöl fekszik a méhlepény – a 20. hét környékén még a kismamák túlnyomó részénél elöl fekvő méhlepényt diagnosztizálnak az ultrahangvizsgálat során – ennek ellenére viszonylag ritkán (1%) fordul elő ilyen kórkép; a várandósság második felében rendszerint feljebb vándorol a placenta.
Tünetek:
Diagnózis:
Abban az esetben, ha a hasi ultrahang beigazolta a feltételezést, azaz elöl fekvő méhlepényt diagnosztizáltak valakinél, hüvelyi ultrahangvizsgálatot is végeznek a továbbiakban, ennek segítségével megállapítható, hogy a méhlepény alsó része mennyire fekszik közel a méhnyakhoz.
A méhnyakhoz közel fekvő méhlepény akadályozhatja a szülés problémamentes lefolyását, rendszerint császármetszést javasolnak ilyenkor.
A túlhordás leginkább a babára nézve kockázatos, a méhlepény ugyanis csak adott ideig képes ellátni feladatait, aztán elöregszik. A gyenge keringésű méhlepényből kevesebb tápanyagot és oxigént kap a baba szervezete, ami a szülés megpróbáltatásai alatt – amikor amúgy is romlik a méhlepény vérkeringése – kritikus lehet. (Fontos megkülönböztetni a terminustúllépést a túlhordásról, előbbiről a betöltött 40. terhességi hét, túlhordásról pedig a 42. betöltött terhességi hét után beszélhetünk. "Valódi" túlhordás azonban nem létezik, komoly kockázatokkal járna a babára nézve, ezért még idejében beindítják a szülést.)
Ha a baba megszületése után 30 percen belül nem válik le magától a méhlepény, az orvos távolítja el.
Ha a placenta nem teljes – egyes részei a méhben rekedtek -, méhűri betapintással távolítják el a szövetdarabokat. Ritkán sebészeti beavatkozás is szükségessé válik, ilyenkor a gyulladt méhlepényrészeket, szövetdarabokat műtéti úton, ún. gyógykaparás segítségével távolítják el.
A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.
Kis kép: Bigstock