A védőoltások jelentette immunitás évről évre csökken

A megfelelő átoltottság mindannyiunk érdeke, ez az a tényező, amely útját állja járványos megbetegedéseknek. Nyugat-Európa más országaiban – az ott jellemző demokratikusabb oltási rendszer mellett – bizony a közelmúltban is fel-fel ütötték fejüket járványok: Olaszországban a 90-es évek első felében diftériajárvány alakult ki, néhány évvel ezelőtt pedig Németországban volt kanyarójárvány. De itt kell megjegyezni, hogy a védőoltások jelentette immunitás évről évre csökken a szervezetben, ezért ahol újszülött baba van a családban, ott mindenképp ajánlott néhányat, nevezetesen a diftéria, a szamárköhögés, illetve tetanusz elleni oltásokat felnőttkorban is megismételtetni. A vakcinák beadatása nem jár különösebb kockázatokkal egy egészséges felnőtt szervezet számára, az oltóanyagok bármelyik patikában elérhetőek (nem is drágák, maximum 5000 forintos áron kaphatóak), és a háziorvosok többsége ingyenesen beadja azt a beteginek, ha azok igénylik.

Bizonyos oltásokat már a kórházban megkap a baba

Az első kötelező szurikat már a kórházban megkapja a baba; a BCG és a TBC elleni injekció pár napos korban esedékes, a következő védőoltásokat pedig kettő, három és négy hónaposan kell beadni a picinek. Ez utóbbiak diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás és az agyhártyagyulladás (Haemophilus B baktérium okozza) ellen nyújtanak védelmet.

Tizenöt hónapos korban a kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni oltások következnek, picivel később, másfél évesen pedig a csecsemőkori szurik emlékeztetőjén a sor.
Hosszabb kihagyás után, legközelebb csak kisiskolás korban kapnak védőoltásokat a gyermekek, ezek a korábbi immunizálást erősítik meg.

Ajánlott védőoltások:
- Sajnos nagyon elszaporodtak az utóbbi időben a kullancsok (már a városokban is megjelentek!), ráadásul az uniós szabályok értelmében, tilos permetezéssel irtani őket. Érdemes elgondolkodni a védőoltás beadatásán, bár megjegyzendő, hogy a Lime-kórral szemben nem nyújt védelmet a vakcina.
- Aki volt már bárányhimlős, soha többé nem kaphatja el, de akit csak beoltottak ellene, az bármikor megfertőződhet; ebben az esetben viszont igaz, hogy garantáltan nem jár majd szövődménnyel, ill. könnyebb lefolyású lesz a megbetegedés.
- A Pneumococcus fertőzés veszélyes szövődményekkel járhat (agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás vagy középfülgyulladás) újabban már kérhető a baktérium ellen védőoltás.
- Továbbá adott a lehetőség az influenza, a Rota-vírus (hasmenést és hányást okoz a csecsemőnél) és a Meningococcus okozta agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadatására is.

Ritkán fordulnak elő mellékhatások

Az egyébként egészséges (nem náthás, influenzás, stb.) gyerekeknél a levertségen, nyűgösségen, enyhe lázon kívül nem kell másra számítani. A rubeola, a szamárköhögés vagy a kanyaró elleni oltásokat gyakran követi láz. (Az oltás után körülbelül 3-4 órával számíthatunk a láz jelentkezésére, egy-két napig tarthat a kellemetlenség.) A tuberkolózis és a gyermekbénulás elleni vakcina szerencsére csak nagyon ritkán vált ki hasonló állapotot, és a védettség bármiféle gond vagy szövődmény nélkül, gyakorlatilag észrevétlenül alakul ki.

A védőoltások ellenjavalltak, ha:
- beteg, lázas gyermek;
- súlyos immunhiányos állapot áll fenn;
- bizonyos allergiás megbetegedések esetén is ajánlott az óvatosság;
- immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények adása mellett, mert ezek a kezelések gátolják a védőoltás hatásmechanizmusát.

ÁNTSZ: több oltást felnőttkorban ajánlott megismételni

Több oltást ajánlott felnőttkorban is megismételni, így biztosítani lehet, hogy az újszülöttek védelmét is, akiket még nem oltottak be – mondta Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának vezetője az MTI-nek. Kifejtette: "Magyarországon a gyermekkori, kötelező védőoltások révén például a tetanusz és a diftéria ellen is jó alapimmunizálásban részesül minden gyermek. Az immunitás viszont évről-évre csökken a szervezetben. Ezért ahhoz, hogy a védőoltásokkal kapott védelem az egész élet során megmaradjon, a szakemberek szerint bizonyos – a diftéria, a szamárköhögés, illetve tetanusz elleni védőoltásokat – nagyjából 10-15 évente ajánlott megismételni."

Ócsai Lajos szerint különösen fontos ez a tetanusznál, amely az esetek 40 százalékában halált okoz.

"A diftériával kapcsolatban Magyarországon jó az alapátoltottság, jó a járványügyi helyzet" – mondta a főorvos. "Egy már beoltott embernél a diftéria sokkal enyhébb tüneteket okoz" – tette hozzá -, "de ha egy újszülöttet fertőz meg vagy egy olyan gyermeket, aki valamilyen egészségügyi okból nem kaphatta meg az oltást – akkor nála teljes aktivitásában zajlik le a betegség."

Az egész világon nehezebb viszont a szamárköhögés elleni védekezés. Ez ellen az újszülötteket mindenképpen meg kell védeni két-három hónapos korukig, amikor első oltásukat megkapják. Ha egy csecsemőnél kialakul a szamárköhögés, az agy oxigénhiányos állapota, illetve a köhögés miatti rázkódás akár egész életére kihathat, csökkentheti az agy teljesítőképességét.

Magyarországon évente nagyjából 20 szamárköhögéses eset fordul elő, kétharmaduk olyan csecsemőknél, akik nem kaptak védőoltást.

Ócsai Lajos kifejtette: "az újszülötteket úgy lehet megvédeni, ha a környezetükben élőknek tökéletes az immunitásuk. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a születendő gyermek családját oltsák be."
Elmondta: "ezek az oltások megfizethetők, az oltóanyagok a gyógyszertárakban legfeljebb 5 ezer forintba kerülnek, az oltás beadásáért az orvosok maximum 2 ezer forintot kérhetnek. Megjegyezte, sok kolléga, aki fontosnak tartja a megelőzést, ezekért az oltásokért nem kér pénzt."

Szerző: Babásmamás.hu - MTI