A csecsemőkori vashiány tünetei és kezelése
Várszegi Viktória
2013. január 11.

Vashiány több okból is kialakulhat, csecsemőknél és kisgyermekeknél jellemzően a nem megfelelő vasbevitel, vagyis a hiányos táplálkozás a betegség leggyakoribb kiváltója. Ebből a szempontból a koraszülött és az ikerbabák a legveszélyeztetettebbek, az ő magzati korból származó vastartalékaik jóval alacsonyabbak, mint a terminusnak megfelelő időben és súllyal érkező újszülöttekéi. A koraszülött vagy kis súlyú csecsemők vastartalékai 2-3 hónap alatt kimerülhetnek, szemben az egészséges babákra jellemző 4-6 hónapos időintervallummal.

Mivel a kisgyermekek még nem tudnak panaszkodni, hogy fáradékonyak vagy fáj a fejük, az étvágytalanság, illetve a "furcsa étvágy" hívhatja fel a vérszegénységre a figyelmet. Utóbbi esetben meglehetősen szokatlan dolgokat, krétát, homokot, papírt, stb. eszik a gyerek – és valóban megeszi, nem csak kóstolgatja őket! A betegségre általában a vérvizsgálat derít fényt: a nem megfelelő ütemben gyarapodó, rossz evő kisgyermekek esetében eleve élnek a gyanúperrel, és többnyire be is igazolódik a feltételezés, vagyis diagnosztizálják a vashiányt.

A pótlás többféleképp is történhet, ez alapvetően a gyermek korától és a vashiány mértékétől függ. Szoptatott babák esetében általában az anyukát kezelik elsőként, ő kap vastablettát. Nagyobb gyermekeknél több lehetőség is adódik, enyhébb fokú vashiánynál előfordulhat az is, hogy kezdetben csak táplálkozási tanácsokkal látják el az édesanyát, nem adnak szintetikus pótlást. Ha ez utóbbi megoldás sikertelennek bizonyul, illetve ha eleve súlyosabb fokú vashiányban szenved a gyermek, akkor következhet a szintetikus eredetű pótlás.

Kisgyermekek, gyermekek átlagos napi vasszükséglete:

  • 7-12 hónapos korban: 11 mg;
  • 1 és 3 éves kor között 7 mg;
  • 4 és 8 éves kor között: 10 mg;
  • 9 és 13 éves kor között: 8 mg.

Magas vastartalmú ételek

Bizonyos élelmiszerek, jellemzően az állati eredetű táplálékok tartalmaznak magasabb arányban vasat, ilyenek például a vörös húsok, a hal, a tojás és a belsőségek. A növényi eredetű élelmiszerek lényegesen szerényebb vastartalommal bírnak, emellett a bennük található ásványi anyagok is jóval nehezebben szívódnak fel a szervezetben.

Kiegészítő ételek:

  • Vassal dúsított tápszerek, babakásák, babaételek, müzlik és gabonapelyhek.

Állati eredetű ételek:

  • Vörös húsok - marha-, borjú-, sertéshús 3-4 mg vas / 100 gramm; bárányhús: 2 mg / 100 gramm;
  • Szárnyasok – pulykahús: 2-3 mg / 100 gramm;
  • Libamáj: 6-7 mg / 100 gramm;
  • Sertés-, marha- és borjúmáj: 5-10 mg / 100 gramm;
  • Májkrém, kenőmájas: 4-5 mg / 100 gramm;
  • Halak – tonhal: 2 mg / 100 gramm; szardínia: 3 mg / 100 gramm;
  • Tojás: 1-1,5 mg / 1 tojás sárgája.

Növényi eredetű ételek:

  • Főzelékfélék – spenót/sóska: 2-5 mg / 100 gramm; zöldborsó/zöldbab: 2-3 mg / 100 gramm; lencse, csicseriborsó, tarkabab: 4-8 mg / 100 gramm;
  • Idénygyümölcsök – ribizli: 4-6 mg / 100 gramm; szilva: 5-6 mg / 1 dl szilvalé vagy 6-8 szem szilva; körte: 2 mg / 100 gramm; eper: 3 mg / 100 gramm; sárgabarack: 2 mg / 100 gramm;
  • Zöldségek – gomba: 10 mg / 100 gramm; retek: 1-2 mg / 100 gramm;
  • Csonthéjasak, olajos magvak – 15-20 mg / 50 gramm; dió: 2 mg / 50 gramm; mandula: 3-4 mg / 50 gramm;
  • Gyümölcs- és zöldséglevek – paradicsomlé: 1,5 mg / 1 dl; almalé: 1,5 mg / 1 dl.

Elegendő folsav és C-vitamin hiányában a szervezet nem képes hasznosítani a vasat! Előfordulhat, hogy eleve vitamin- vagy folsavhiány okozza a vérszegénységet, amely így – dacára az egészséges vasbevitelnek – mégis megjelenik.

Kapcsolódó cikkeink