A gyógyulás ne legyen pénzkérdés!
Várszegi Viktória
2015. április 30.

Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma: 300 ezer rákbeteg él ma közöttünk! Szerencsére azonban egyre többen élik túl a betegséget a hatékonyabb, ám egyre költségesebb terápiáknak köszönhetően. Az NN új biztosítása átfogó segítséget nyújt a betegeknek a legnehezebb, anyagilag is megterhelő időszakban.

Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma Magyarországon, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország a népességhez viszonyítva világelső a tüdőrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlőrák pedig a nők esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan szerencsére egyre többen gyógyulnak ki a daganatos megbetegedésekből. A gyógyulás ugyanakkor a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.

Egy súlyos betegség több millió forintos váratlan terhet jelent a betegnek és családjának, erre pedig az alacsony megtakarítási ráta mellett a hazai családok többsége nincs felkészülve. Ezen igyekszik segíteni az NN Biztosító speciális, testre szabható egészségbiztosítási terméke, amely megbetegedés esetén nyújt átfogó támogatást az érintetteknek.

„A nők esetében a leghatékonyabb kezelés mellett az emlőrákos betegek teljes gyógyulásának valószínűsége ma már átlagosan 60-70 százalékos, de akár a 95 százalékot is elérheti, ha időben felismerik a betegséget” – mondta el Bodnár Ágnes, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnökségi tagja. A társadalombiztosítás által nem finanszírozott, vagy a hosszú várakozási idő miatt inkább magánellátásban igényelt vizsgálatok, kezelések viszont jelentős többletköltséggel járnak, amely – a munkából való huzamosabb kiesést is ideszámítva – legalább 3, de akár a 7 millió forintnyi nem várt anyagi terhet zúdít a betegekre és környezetükre. Emlő-ultrahang, CT, MRI vizsgálatok, kapszulás endoszkópiás vizsgálat – csak néhány példa arra, hogy mi mindenre kell esetenként saját zsebből előteremteni a forrásokat a kezelések során.

„Én csak az első, téves diagnózis után 10 hónappal tudtam meg, hogy beteg vagyok” – mondta el egy, az emlőrákból szerencsésen felépült beteg, Laár Anikó. „Ha már akkor lett volna lehetőségem a másodlagos orvosi véleményre – amely például az NN egészségügyi biztosítás részeként elérhető – hamarabb megkezdődhetett volna a terápiám. Nem aggódtam volna annyira amiatt sem, hogy a férjem egyedüli családfenntartóvá lép elő, ha már a kezelésem megkezdésekor hozzájutok a biztosítási összeghez, amely esetemben akár több millió forint is lehetett volna.”

Az NN biztosítási csomagját azoknak szánja, akik szeretnének felkészülni a váratlan helyzetre és a legjobb esélyekkel indulni egy komoly betegség elleni küzdelemben. „A biztosításunk ellensúlyozza a kieső jövedelem hatását és fedezetet nyújt a terápia közben felmerülő költségekre is. A rendszeres szűrés és a kockázatot csökkentő életmód a legfontosabb, de ez sem óv meg minden esetben a bajtól, ezért a betegség hatékony kezelésének anyagi oldaláról is gondoskodni kell. Fontos, hogy a beteg és családja a gyógyulásra koncentrálhasson és a megváltozott élethelyzetben legalább az anyagiak ne jelentsenek plusz terhet”– hangsúlyozta Szabó Anikó, az NN marketing, kommunikációs és termékmenedzsment igazgatója. „Egy 30 éves nő például már havi 3500 forint biztosítási díj fizetésével olyan védelmi csomagot kap, amelyhez mellrák diagnózis esetén 5,7 millió forintos egyösszegű kifizetés jár. 35 évesen, 4500 forintos havidíjjal a kifizetés 6,2 millió forint, 40 évesen pedig ugyanekkora havidíj esetén 4,8 millió forint. Az anyagi segítségen túl ezek a díjak magukban foglalják azt is, hogy ügyfeleinket 7/24 orvosi tanácsadással támogatjuk, valamint hazai és külföldi második orvosi véleményt is elérhetővé teszünk számukra” – tette hozzá Szabó Anikó.

Bodnár Ágnes kiemelte: „Sokkal többen is túlélhetnék a daganatos betegségeket, ha az emberek egészségesebb életet élnének, és főleg, ha elmennének a szűrővizsgálatokra. Sajnos ez ma még nem gyakorlat. A GKI Gazdaságkutató friss kutatása szerint ma az emberek 48 százaléka arra hivatkozva nem jár szűrésre, hogy nem kap meghívót rá, 23 százalékuk pedig azzal magyarázza a távolmaradását, hogy nincs ideje rá.”

Az NN az új biztosításból származó díjbevétele egy százalékát a Rákbetegek Országos Szervezetének ajánlotta fel, amelyet a szervezet betegségmegelőzésre és betegtámogatásra fordíthat.

Szűrések

A méhnyakrák-szűrés a 25-64 éves nők számára háromévente, az emlőrák-szűrés a 45-64 éves nőknek kétévente, a tüdőszűrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50-70 év közötti férfiak prosztataszűrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti jelleggel működik. Az OEP ajánlása szerint csontsűrűség vizsgálathoz 65 éves kor felett kétévente, EKG-hoz, vérnyomásméréshez, valamint laborvizsgálathoz 5 évente férnek hozzá ingyenesen a biztosítottak.