Fentebbi esetben a széklet zöldes színűvé válik, mert a táplálék túl gyorsan haladt keresztül az emésztőrendszeren, és nem tudott felszívódni benne az epefesték. Ártatlan problémáról van szó, mely magától rendeződik, ha a baba elegendő zsírdús hátsó tejet szophat.

Bármilyen meglepő, a másik ok az ételallergia lehet, amely a kizárólag anyatejjel táplált babák körében is előfordulhat; jellemzően a tehéntej, illetve a tejtermékek okozzák a problémát. Ha erről van szó, általában valamilyen bőrtünet – ekcéma, kiütések – is társulnak a hasmenés/hányás mellé. Rendszerint rövid időn belül látványos javulást hoz, ha a kismama kiiktatja étrendjéből a tejtermékeket. Nagyobb gyermekeknél elejét vehetjük a bajnak, ha az új ételeket csak fokozatosan vezetjük be az étrendbe, ugyanis az új ételféleségekkel való első találkozás általában csak enyhe tüneteket okoz. Ennek értelmében egyszerre egy új alapanyagot adjunk csemeténknek, illetve minimum három-négy nap teljen el a következő újdonság bevezetéséig, így ha netán felmerülne a probléma, biztosan tudható lesz, melyik ételféleség volt a ludas. Legtöbbször egyébként a fehérjék, a gabona, a tej, a tojás és a hal fehérjéi váltanak ki allergiás reakciót.

Az antibiotikumos kezelés – minthogy a bélrendszerben található hasznos baktériumok ellensége – szintén kiválthat heveny hasmenést, érdemes ezért már a kezelés alatt bélflóra-visszaállító készítményt adni a gyermeknek.

Életünk során többször is átesünk rotavírus-fertőzésen, ami csecsemő- és kisgyermekkorban jelenti a legnagyobb veszélyt - az ismétlődő hányásos, hasmenéses epizódok, illetve a magas láz drámaian hamar, akár néhány óra leforgása alatt is kiszáradáshoz vezethetnek.
Sajnos az, hogy nem jár közösségbe a gyermek, nem jelent automatikus védelmet. Bárki, akivel kapcsolatba kerül a pici, megfertőzheti őt, lévén, hogy viszonylag gyakori megbetegedésről van szó. Hathatós védelmet a – szájon át beadandó – rotavírus elleni védőoltás nyújt egyedül.

A kisgyermekkori – és időskori – hasmenéses megbetegedések második leggyakoribb kiváltó oka a szalmonella-fertőzés. Maga a baktérium a tojás belsejében, annak külső héján és a baromfihúsban érzi magát a legjobban, de tulajdonképp bármilyen ételre rákerülhet, sőt akár vízzel vagy érintés útján is átadódhat. A szalmonella baktériumot az alapos sütés-főzés pusztítja el, így a kielégítően hőkezelt ételek nem jelenthetnek veszélyt. A teljes egészében felforralt, illetve – ételhőmérővel ellenőrizhetően – a belsejében is minimum 75 fokos élelmiszerek már "ártalmatlanok" (legalábbis a szalmonella-fertőzés szempontjából).

Általában a fentebb felsorolt kiváltó okok valamelyike áll a kisgyermekkori hasmenés hátterében, de ritkán valamilyen más betegség okozza a tünetek megjelenését. Ilyen lehet például a lisztérzékenység, de egyes autoimmmun-betegségek is kiválthatják; ha a tünetek állandósulnak, illetve megtorpan a súlygyarapodás, mielőbb végére kell járni a kérdésnek.