A fogantatással a hímivarsejt és a petesejt egyesül és létrejön a magzatkezdemény. A magzatkezdemény osztódásnak induló sejtjei totipotensek, ami azt jelenti, hogy ezekből a sejtekből minden sejt- és szövetfajta kialakulhat, tehát a méhlepény, a magzatburok, a testi sejtek és az ivarsejtek. Az embrió életének következő állomása a hólyagcsíra állapot. A hólyagcsírának egyes sejtjei, az ún. pluripotens őssejtek, olyan sejtek, melyekből a magzat valamennyi sejttípusa kialakulhat, tehát a testi sejtek és a majdani ivarsejtek, de a méhlepény és a magzatburok kialakítására már nem képesek. A kifejlett szervezetben is találhatunk ún. szöveti őssejteket, melyeket multipotens őssejteknek nevezünk, mert már csak a testi sejtek kialakítására képesek. Az egyik legjobb és legdúsabb szöveti őssejtforrás a köldökzsinórvér, melynek gyűjtése – közvetlenül a szülést követően - könnyen és kockázatmentesen történik. A köldökzsinórvérből kivont őssejtek ezt követően megőrizhetők, melyek a későbbiekben bármikor felhasználhatók a károsodott, illetve beteg sejtek, szövetek regenerálására, pótlására. A szöveti őssejtek az orvosi gyakorlatban sikeresen használhatók (jelenleg mintegy 70-80 betegség) egyes rosszindulatú daganatos betegségek, vérszegénységi kórképek, immunhiányos állapotok, anyagcsere betegségek, autoimmun kórképek kezelésében. Az újabb eredmények azt mutatják, hogy a közeljövőben számos gyakori és súlyos betegség - mint a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, az izomsorvadás, a Parkinson-kór - kezelésében is hatékony módszernek bizonyul a köldökzsinórvér őssejt transzplantáció. A szakemberek kecsegtető ígérete szerint a jövőben az őssejtek alkalmazási területe várhatóan szélesedni és növekedni fog, az őssejtek mesterséges differenciáltatása (szövetek, szervek előállítása) és génterápiája (rossz gén kicserélése jó génnel) révén.

A megőrzött köldökzsinórvér őssejtek további előnye, hogy azonnal hozzáférhetők és felhasználhatók, így nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak olyan betegségek kezelésében, ahol az értékes idők azáltal vesznek el, hogy megfelelő donort találjanak a beteg számára. A saját őssejt beültetés során nem fordulhat elő kilökődés, ugyanis a szervezet a saját „test azonos” sejtjeit fogadja be. Az egyre gyarapodó tudományos eredmények pedig azt mutatják, hogy a köldökzsinórvérből nyert őssejtek nagy valószínűséggel sikeresen alkalmazhatók vérszerinti rokonok gyógyításában is.

Azok a szülők, akik biztosítják újszülöttjük őssejtjeinek megőrzését, a jövőbe tekintenek, és hozzásegítik gyermeküket ahhoz, hogy az őssejtek adta gyógyító lehetőséget kihasználhassák a köldökzsinórvérből nyert őssejtek révén is .

Prof. Dr. Czeizel Endre