A pajzsmirigy betegségei a szerteágazó tünetek miatt sok esetben nem, vagy csak későn kerülnek felismerésre. A tünetekről és a diagnosztikus módszerekről dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical ultrahang-specialistája beszélt.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Az általa termelt hormon felelős a szervezet anyagcsere folyamatainak megfelelő működésért. Összetett feladata miatt a nem megfelelő működése által okozott tünetek is sokfélék lehetnek - a diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata.
A pajzsmirigy-betegségben szenvedők gyakran tapasztalnak például rossz közérzetet. A fel nem ismert betegség változatos tünetei, az állandó fáradtságérzet, az idegesség, vagy álmatlanság negatívan befolyásolja a beteg teljesítőképességét, munkavégzését, a hangulati változások pedig társas kapcsolatait tehetik tönkre.
Az indokolatlan hízás (vagy éppen a fogyás) is gyanús lehet, különösen, ha mindez egészséges táplálkozás és elegendő testmozgás mellett következik be.
Megfelelő kezelés hiányában a pajzsmirigy túlműködése mellett továbbra is feszültek, ingerlékenyek leszünk, azonban az idejében felismert betegség segíti a panaszok megszüntetését és segítségével megelőzhető a beteg állapotromlása is.
Jellemzően a nőket. Pajzsmirigy betegségek különös gyakorisággal fordulnak elő serdülőkorban, a változókor és a terhesség idején, illetve az azt követő időszakban. A terhességek 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy-gyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes, sokrétű tünetei az erős szívdobogás, az idegesség, a kimerültség, a testsúly-növekedés, és a hajhullás. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak. 60 éves kor fölött a nők jelentős részének alakul ki valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, ám a legtöbben nem is tudnak róla.
Napjaink jellemző népbetegségeinek hátterében is sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara áll. Ilyen tünetek lehetnek például a szívritmuszavarok, a magas koleszterinszint, a pánik tünetek, a depresszió, az elhízás.
A vizsgálat során elengedhetetlen a betegek tüneteinek részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata, a pajzsmirigy tapintása. A laboratóriumi vérvizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt a TSH-, illetve a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintjének és a pajzsmirigy gyulladását jelző anti TPO szintjének meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben az orvos feladata!
A pontos diagnózist segíti az ultrahang vizsgálat is, amelynek segítségével a pajzsmirigy felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. A vizsgálat nem csak fájdalommentes és gyorsan elvégezhetõ, de a pajzsmirigy egészének állapotáról is képet ad. – ismerteti dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical ultrahang- specialistája. - A vizsgálat alkalmas arra, hogy segítségével vékony tûvel végzett biopszia (mintavétel) révén eldönthessük a folyamat jó- vagy rosszindulatúságát. Az idejében felismert elváltozások az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolhatóak.
Szerző: Oxygen Medical.hu
A normális pajzsmirigy-működés alapfeltétele az egészséges terhességnek, mi több, tulajdonképpen a baba fogantatásának is; pajzsmirigy túl- vagy alulműködés esetén a várva várt gyermekáldás is gyakran késlekedik.
Ha valakinek már volt a családjában ilyen jellegű probléma, érdemes – még a gyermekvállalás előtt – megnézetni a hormonszinteket. Ha a betegség mellett is bekövetkezett a terhesség – merthogy a pajzsmirigy-működés zavarai kizáró okot nem jelentenek -, illetve ha a babavárás alatt alakult ki; szoros ellenőrzés alatt kell tartani a továbbiakban a pajzsmirigyszintet. Kezelés hiányában akár koraszüléshez is vezethet a rendellenes működés.
Egészséges terhesség esetén is megváltozik a pajzsmirigy-működés; a baba fejlődésének kezdeti szakaszában a méhlepényen átjutó pajzsmirigyhormonok felelősek az optimális fejlődésért (ezt a funkciót később – a várandósság 16. hete után – a magzat már kifejlődött pajzsmirigye veszi át). A rendellenes működés több súlyos szövődménnyel is járhat; alulműködés esetén gyakoriak a fejlődési rendellenességek, míg a magasabb hormonszintek a szív fejlődési/működési zavarait okozhatják.
Jellegzetes tünetei az alacsony kalóriabevitel melletti hízás, a kifejezett fáradékonyság, a fagyosság (fázékonyság), az aluszékonyság, a székrekedés és a fokozott vízvisszatartás (száraz bőr, haj). További tipikus jele a nehezített teherbeesés!
A várandósság alatt
A baba egészséges fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a hormonpótlás, melynek mennyisége – a pocaklakó növekedéséből adódóan – tovább nőhet a várandósság előrehaladtával. A hormonszintek ellenőrzése hat hetente javasolt.
A szülés után
Fennáll az esélye, hogy a baba megszületése után alakul ki a hormonzavar; az első hat hétben mintegy 10 százalék a kockázata.
Általános kísérőtünete a kimondottan jó étvágy mellett sem jelentkező testsúlygyarapodás, illetve a testsúlycsökkenés. A fáradékonyság ugyanúgy jellemző, mint pajzsmirigy-alulműködés esetén, viszont szapora szívverés és erős izzadékonyság és /vagy hőemelkedés is társul hozzá.
A várandósság alatt
Fennállása esetén nem lehetetlen teherbe esni, és – a megfelelő kezelés mellett - nem gátolja a baba egészséges kihordását sem. Amennyiben volt már valakinek ilyen jellegű problémája, a várandósság első harmadában is nagyobb eséllyel újulhat ki, ezért a hormonszintjeit eleve szoros figyelemmel kell tartani a terhesgondozás alatt. Kezelésképp – a méhlepényen át nem jutó – hormontermelést gátló gyógyszert adnak a kismamának, így nem befolyásolják a baba épphogy beindult pajzsmirigy-működését.
Amennyiben a kezelés ellenére is labilis marad a hormonszint, általában műtétet végeznek a várandósság második és harmadik trimeszterének határán. A beavatkozás sem a mamára, sem a babára nézve nem jelent különösebb kockázatot.
A szülés során/után
A szülés ideje tájékán (is) nagyon fontos, hogy normál értékeket mutasson a hormon szintje, ellenkező esetben a baba világrahozatalával járó extra igénybevétel túl nagy megterhelést jelentene a kismama szívének.
Az első két-három hónapban ismételten kialakulhat a túlműködés, ezért fokozott ellenőrzést igényel. Amennyiben korábban már jelentkezett a probléma – akkor is, ha a terhesség alatt minden rendben ment, normál hormonszint mellett hordta ki a babát a kismama – fennáll az esélye, hogy a szülést követő évben kiújul a betegség. A kezelést ilyen esetekben egy az anyatejbe át nem jutó, hormontermelést gátló gyógyszerrel folytatják.
Szerző: Babásmamás.hu