Napjainkban mind többször és több helyről hallhatunk arról, mennyire fontos a gyermekek egészséges táplálkozása. Bár a szülők jelentős része tisztában van az egészséges étkezés alapelveivel, sokszor még ők sem számolnak a rejtett cukor mennyiségével. Pedig gyermekeink felnőttkori egészségének életük első 1000 napjában ágyazunk meg.
A túlsúly, az elhízás sajnos ma már nemcsak a felnőtteket sújtja, egyre több a túlsúlyos kisgyermek is. Ennek következményeként pedig azok a betegségek, amelyek valaha csak a felnőtteket érintették, már gyermekkorban is megjelennek, így például a 2-es típusú diabétesz. A túlsúly a felelős ugyanakkor a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, a magas vérnyomásért is.
Magyarországon szakemberek létrehozták az "Első 1000 nap programot", annak érdekében, hogy szakmai és civil szervezetek segítségével minél több édesanyához és egészségügyi dolgozóhoz juttassák el az üzenetet: számos felnőttkori betegség, probléma, így a túlsúly kialakulásának kockázata helyes csecsemő- és gyermekkori táplálással csökkenthető. Ma már egyre több szakmai szervezet ismeri fel, és képviseli az elhízás elleni harc jelentőségét, így a közelmúltban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felére csökkentette az "ajánlott" napi cukorfogyasztást*, hazánkban pedig a közétkeztetési rendszer átalakításáról született miniszteri rendelet. **
Az intézkedések időszerűségét egy korábban, hazánkban végzett kutatás is alátámasztja. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának koordinálásával végzett komplex táplálkozási vizsgálat már 2010-ben kimutatta, gond van az 1-3 éves korosztály étkezésével. A napi energia-bevitel megfelelő volt; az 1-2 évesek esetében kevéssel az ajánlás (1350 kcal) alatt, 2-3 évesek esetén kevéssel felette, az energiához azonban nem a megfelelő forrásokból jutnak hozzá a gyerekek. A kutatás eredményei szerint a magyar kisdedek esetében túl magas a zsír, a fehérje, a koleszterin és a só-fogyasztás, illetve a cukorból származó energia bevitel. A napi energia bevitel 30%-a már ebben az életkorban zsiradékból származik, a szénhidrátból származó energián belül pedig a hozzáadott cukorral bevitt energia meghaladja az ajánlott 10 en%-ot. Ezzel szemben az ajánlott napi mennyiség alatt marad az élelmi rost, kalcium, cink, D-, C-vitamin, folsav-és vasbevitel. ***
A kutatás alapján a gyerekek minden nap fogyasztanak gyümölcsöt, 47% százalékuk napi 3-szor a szülők szerint. A legtöbb gyümölcsöt Sopron, Baranya és Tolna megyében fogyasztják a gyerekek a szülők állításai szerint. A zöldségek fogyasztása kisebb mértékű, azonban a szülők 56,8%-a úgy nyilatkozott, hogy napi kétszer ad gyermekének zöldséget. A legtöbb zöldséget Zala megyében fogyasztják, de Sopron megye, Komárom-Esztergom és Budapest is az élbolyban található.
A felmérésből kiderül az is, hogy még mindig kevés halat fogyasztanak a gyerekek. Bár a szülők tudják, hogy a hal fontos D-vitamin forrás lehet, de csak a megkérdezettek 5,2%-a mondta, hogy hetente többször is fogyaszt kisgyermeke halat, míg 53%-uk állítja azt, hogy gyermeke soha vagy nagyon ritkán eszik halat.
A kutatásból az is kiderült, hogy négyből egy szülő gondolja úgy, hogy gyermeke viszonylag gyakran fogyaszt édességet, azonban a megkérdezettek fele azt nyilatkozta, hogy rendszeresen ad gyermekének gyümölcslevet vagy egyéb édesített üdítőket. Ebből arra következtetünk, hogy a szülők ezeket nem tekintik édességnek, a valóságban azonban cukortartalmuk miatt egyértelműen növelik a gyerekek napi szénhidrátbevitelét.
A probléma ellen a legtöbbet természetesen a szülők tehetnek. A közelmúltban mintegy 3500 édesanya megkérdezésével fejeződött be a Nutricheq kutatás, amely eredményei azt mutatják, bár a szülők tisztában vannak az egészséges táplálkozás alapelveivel, mégis úgy érzik, még van mit tenniük e téren. "A kutatásban a Magyar Védőnők Egyesülete is részt vett, mert fontosnak tartjuk, hogy felmérjük, mit is gondolnak az édesanyák az egészséges táplálásról, és mi a valóság ehhez képest" – mondta Csordás Ágnes, a MAVE elnöke.
Hozzátette, hogy örömmel látják a kutatás eredményét, hiszen ez sok területen, például a zöldség és gyümölcsfogyasztásban előrelépést mutat. "Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy sokat kell még tennünk, amíg az egészséges táplálkozás alapelvei mindenhol megvalósulnak. Ezért örömmel üdvözöljük a közétkeztetési törvény módosításait, amelyek már a bölcsődében is meghatározzák, miből mennyit fogyaszthatnak a gyerekek."
A MAVE a közelmúltban támogatóként csatlakozott a szakemberek által indított "Első 1000 nap programhoz" is, melynek célja szintén az, hogy minél több fontos és hasznos információval segítse a szülőket a mind tudatosabb ételválasztásban.
*http://hvg.hu/plazs/20140306_Mennyi_cukrot_egeszseges_enni_egy_nap
** http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14061.pdf
*** 1-3 éves gyermekek tápanyagbevitelére- és élelmiszerfogyasztására vonatkozó felmérés
Az első 1000 nap:
Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.
További információk: www.elso1000nap.hu