HPV és méhnyakrák

A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A HPV valójában egy többféle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

(Forrás: daganatok.hu)

A szűrés életeket ment!

A méhnyakrák kialakulása évtizedekig tart, a beteg pedig teljesen tünetmentes. A rendszeres – lehetőleg évenkénti – szűrővizsgálat segítségével igen korai stádiumban felfedezhető az elváltozás, ebben az esetben gyakorlatilag 100 százalékosan gyógyítható! Létezik már védőoltás is méhnyakrák ellen – több településen önkormányzati finanszírozással kaphatják a fiatal lányok -, de a legújabb szakmai ajánlások szerint, az aktív szexuális életet élő nőknek is érdemes felvennie a méhnyakrák elleni vakcinát.