Aggasztó eredmények
- Vesetágulat - általában spontán rendeződik a szülés után. Többnyire a 18-20. héten szokták észrevenni, kisfiúknál jóval többször fordul elő.
- Agyi ciszták - a második harmadban gyakoriak. Ha felszívódnak, és a kontrollvizsgálaton már nem láthatóak, semmi ok az aggodalomra. Ellenkező esetben vérvizsgálattal kell tisztázni, hogy állhat-e toxoplazma fertőzés a ciszták megjelenésének hátterében.
- Orrcsont – Látható? Nem látható? A Down-kóros babáknál a 11. és 14. hét között végzett ultrahangvizsgálaton általában még nem látszik az orrcsont, de... jól látható orrcsonttal is születnek Down-szindrómás csecsemők. Az orrcsont láthatósága, pontosabban ennek hiánya csak egy a kockázatra utaló jelek közül, ráadásul jóval nehezebben értékelhető (látható), mint a tarkóredő vastagságának mértéke.
- A tarkóredő vastagsága - szintén a 11. és 14. hét között vizsgálják, szintén nem ad 100 százalékos eredményt. Bár jól mérhető, a különböző géptípusok képfelbontási sajátosságai, illetve a vizsgálatot készítő szakemberek eltérő mérési technikái miatt igen változatos eredmények születhetnek. Pl. 3-4 mm fölötti tarkóredő vastagságnál beszélünk fokozott Down-kockázatról, azonban sok orvos már 2,5 mm fölötti eredménynél genetikai vizsgálatra küldi a kismamát. Nem utolsó sorban – ugyanúgy, mint az orrcsont láthatóságának esetében – normál értéknél vastagabb nyaki redővel is születnek teljesen egészséges gyermekek, és sajnos ideális méretű tarkóredő mellett is lehet Down-szindrómás a kisbaba.
- A belek rajzolata kiemelkedik az ultrahangkép más részeihez képest - mindez annak tudható be, hogy valamiért teltek a belek a vizsgálat elvégzésének pillanatában; baj csak akkor van, ha ez állandósul. Az utóbbi problémát nem kizárólag a Down-szindróma idézheti elő (pl. ürítési zavarok - zárt vagy hiányzó végbélnyílás - is okozhatják).