Anya (is) születik - Születés Hete Velencén
Várszegi Viktória
2009. május 22.

Gyógyító gyermek

Szóba került a baba édesanyjára gyakorolt gyógyító hatása, melyre kitűnő példákat találhatunk az állatvilágban is. A híres amerikai majomkísérletek végső eredményei szerint, az a nőstény majom – aki bár mostoha, szó szerint anyátlan körülmények között nőtt fel, és mesterséges úton termékenyítették meg, mert még párosodni sem volt hajlandó – mégiscsak képessé válhat gyermeke gondozására. Abban az esetben, ha a majomcsecsemő elég erősen és kitartóan kapaszkodott mamája mellkasába, aki, miután sokadik próbálkozására sem tudta ellökni magától, végül oltalmába vette gyermekét. Az ember esetében ugyanilyen fontos a folyamatos testi érintkezés, kutatások során megfigyelték, hogy a szoptatás és a bőrkontaktus a babával, kifejezetten megnyugtatja az édesanyát, "helyreáll" a szervezete (vérnyomás, pulzus, stb.).

Szoptatás és szorongás?

Előkerültek a szoptatással kapcsolatos általános félelmek is. Természetesen nem arról volt szó, hogy túlságosan sokszor és sokat beszélnénk róla – mert fontosságát nem lehet elégszer és elég helyen hangsúlyozni -, hanem arról a szorongásról, melyet a legtöbb kismama, már a várandóssága idején átél – Tudom-e majd szoptatni a picit? Lesz-e elég tejem? -, illetve arról a már-már depresszió közeli állapotról és kisebbrendűségi érzésről, ami az esetleges sikertelenséget követi. Talán rendben lenne minden, ha a nem "hitetnék el", hogy itt bizony gondok lehetnek.. Egyszerűen engedni kellene, hogy visszatérjen a nők önmagukba, saját nőiségükbe vetett ősbizalma. Elhangzott az is, hogyha végül mégsem sikerülne, akkor sem dől össze a világ, a tápszeres csecsemőkből is egészséges emberkék lesznek, ellenben, a mama folyamatos önmarcangolása, komplexusai sokat árthatnak a baba lelki fejlődésének.

Depressziós mama

Szilvia beszélt az anyai depresszió tragikus következményeiről is, mely kitörölhetetlen nyomokat hagy maga után, mivel a baba agya a születéskor még távolról sincs teljesen "készen". Kutatási eredmények igazolják, hogy a depressziós mamák gyermekei agyának bizonyos részei, melyek az öröm megéléséért felelősek, későbbi életkorban is alacsonyabb aktivitást mutatnak, mint azon társaiké, akiknek édesanyja nem küzdött visszatérő hangulatzavarokkal. Megijedni persze nem szabad, Szilvia hozzátette azt is, hogy mindenki lehet lehangolt, sőt akadhatnak depressziós pillanatok is (a szülés utáni depresszió a legtöbb nőnél jelentkezik, súlyos esetben orvosi segítség is szükséges – a szerk.), ilyenkor a legjobb az, ha kicsit másra bízzuk a babát - és például sétálunk egy nagyot egyedül -, így ő nem szembesül ezekkel a periódusokkal!

Fapofa effektus

Hasonlóan drámai problémát jelent a "fapofa" effektus, amely egy közömbös, jobbára érzelemmentes magatartást, arckifejezést, stb. jelent. Ezt a gyermekek képtelenek feldolgozni, vannak olyan feltételezések, melyek szerint nehezebben élik meg, mint akár a fizikai fájdalmat! Az érzelmeket MINDIG ki kell fejezni, még akkor is, ha azok esetleg negatívak – persze bizonyos korlátok között -, a közömbösség sokkal ártalmasabb. Jó példa erre a déli, latin népek gyermekeinek felszabadultsága, általános lelki jóléte, holott bizonyára hallanak néhány hangos szót és tányércsörömpölést, mialatt felcseperednek..