A postpartum (szülés utáni) depresszió jellemzői a nagyfokú szomorúság, levertség, ürességérzet, a családtól és/vagy a barátoktól való elfordulás, kudarcérzet, sőt, akár még öngyilkossági gondolatok is. Ha nem kezelik, ez az állapot akár egy évig vagy még tovább is fennállhat.

A kutatók több mint ötezer kétszülős családot vizsgáltak a babák 9 hónapos korában, és megállapították, hogy a gyerekre nézve is meglehetősen hátrányos, ha az egyik vagy mindkét szülő depressziós. Az ilyen babákat általában nem altatták a hátukon (pedig ezzel megakadályozható lenne az ún. hirtelen bölcsőhalál), kisebb számban szoptatták, és nagyobb valószínűséggel altatták el úgy, hogy egy cumisüveget raktak a szájába. Szoptatni persze csak az anya tud, de a depressziós apák nem foglalkoznak a gyermekükkel, nem mesélnek vagy énekelnek nekik, nem beszélnek hozzá.

Problémát okoz az a tény is, hogy míg a nők gyakrabban mutatják a jelét annak, ha depressziósok, a férfiakon kevésbé venni észre, illetve náluk inkább fejeződik ki a depresszió ingerlékenységben, agresszióban, ellenséges viselkedésben.

A legjobb, amit ilyenkor az ember tehet, hogy segítséget kér, felkeresi orvosát, a védőnőt, a szociális munkást vagy egy pszichológust. Fontos, hogy a házastárs is komolyan vegye a másik depresszióját, beszéljék meg a helyzetet, és segítsék egymást.