• Apasági nyilatkozatot kizárólag személyesen, az anya lakhelye szerint illetékes önkormányzatnál, a bíróságnál vagy a gyámhatóságnál lehet tenni. (Külföldön magyar külképviseleti hatóságnál nyilatkozhat az édesapa.)
• Mindössze a szülők személyigazolványára, lakcímkártyájára és a terhességi kiskönyvre van szükség az eljárás során.

Hogyan történik?

A kismamát és az apát általában együtt hallgatják meg, ezután veszik jegyzőkönyvbe az édesapa nyilatkozatát. A nyilatkozatot négy példányban készítik el, ebből egyet ott is kell hagyni a kórházban (egyes helyeken a szülés előtt, máshol utána kell leadni). A nyilatkozat alapján a baba automatikusan az édesapja vezetéknevét fogja kapni; mindez kötelezettségekkel is jár: a közös szülői felügyeleti jog értelmében a gyermek hivatalos ügyeinek intézéséhez (útlevél, óvodai beíratás, stb.) a továbbiakban az apa és az anya együttes aláírása szükséges.

Jó tudni!

• A hatóság előtt tett apasági nyilatkozat visszamenőleges hatállyal érvényes, vagyis a fogamzás napjától fogva ismeri el a nyilatkozattevő férfit édesapának.
• A szülés előtti nyilatkozathoz szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni a fogamzás feltételezett, és a szülés várható idejét.
• Apasági nyilatkozatot a baba születése után is lehet tenni, azonban jóval körülményesebb eljárás. Ez utóbbi esetben a névváltoztatási kérelmet is be kell adni (a nyilatkozat hiányában ugyanis a gyermek az édesanyja vezetéknevét kapja).
• Válófélben - ha az édesanya "hivatalosan" még férjnél volt a fogamzás idején, a törvény automatikusan a férjet – és nem a gyermek biológiai apját - ismeri el édesapának!