KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  Karácsony  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Áttörés a mesterséges megtermékenyítés kutatásában!

2014.11.17.

A mesterséges megtermékenyítések világszinten eddig 34-35 százalékos sikeressége az 50 százalékot is elérheti, amennyiben a gyakorlatban is alkalmazzák a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) kidolgozott új módszert.

Minderről Bódis József, a PTE rektora beszélt újságírók előtt kedden egy most befejeződő, 755 millió forintos uniós finanszírozású kutatási projekt záró rendezvényét követően a Szentágothai János Kutatóközpontban.

Beszámolt arról, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikerességét megalapozó tápoldattal kapcsolatos kutatásokat több mint két esztendőn keresztül folytatták, a projekt végén pedig világszinten is áttörést jelentő szabadalmakat jelentettek be a kutatást végző szakemberek.

Kitért arra, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikerességi aránya ma világszinten 34-35 százalékos, azaz száz, a programban résztvevő nő valamivel több mint harmada jut el a szülésig. A lombikbébi-programokban ugyan szinte minden pácienstől képesek egészséges petesejtet nyerni, tudnak létrehozni embriót, ám a beültetéseket követő napokban ezek kétharmada nem lesz életképes - tette hozzá.

A pécsi kutatások azt érintették, hogy a nem életképes embriók milyen okok miatt képtelenek az életben maradásra. Többek között hormonális elváltozásokat, anyagcserezavarokat, sejtalaki, genetikai eltéréseket vizsgáltak az egy cseppnyi tápoldatokban, amelyekben beültetés előtt a petesejt, illetve az embrió fejlődik.

"Találtunk egy olyan fehérjét az embriót körülvevő tápoldatban, amelynek magas aránya mindenképpen sikertelenségre utal, magyarán: jelentős mennyiségben való kimutathatósága esetén feleslegessé válik az embrió visszaültetése" - mondta a rektor. Az új pécsi felfedezésnek köszönhetően Bódis József szerint a lombikbébi-program sikerességi arány meghaladhatja 50 százalékot a későbbiekben.

A rektor hozzátette: egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér mikor lesz ott a lombikbébi-programmal foglalkozó intézményekben, de utalt arra, hogy a következő hónapokban partnereket keresnek a felfedezés gyakorlati alkalmazásához.

Bódis József kitért arra, hogy a projekt eredményei közé tartozik, hogy tíz szabadalmi bejelentést nyújtottak be Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban. Az egyik értelmében már a beültetést megelőzően meg tudják állapítani a születendő gyermek nemét, ami nemhez kötődő örökölhető, súlyos betegségek szempontjából fontos.

(MTI)

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 9 látogató értékelte, átlagosan 4.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások