Hogyan működik?
A fájdalomingereket érzőidegek szállítják a gerincvelőbe, innen az idegpályákon az agyba továbbítódnak, itt alakul ki a fájdalomérzet. Az epidurális érzéstelenítés során a gerinc ágyéki szakaszának alsó részébe fájdalomcsillapító gyógyszereket juttatnak, melyek a gerincvelőbe belépő érzőidegekbe jutva meggátolják a fájdalominger továbbadását.
Melyek az előnyei?
A szülési fájdalmak jelentős mérséklése mellett az epidurális érzéstelenítés pozitív hatást gyakorol a babára, mert javítja a méhlepény és a magzat keringését, így bizonyos szituációkban kimondottan előnyös lehet alkalmazása. Valamint ez a fájdalomcsillapítási eljárás meggyorsítja a tágulási szakaszt, így elhúzódó vajúdás, illetve a magzat bizonyos méhen belüli rendellenes helyzetei esetében szintén ajánlott.
Milyen szövődményekkel járhat?
Nyilván felléphetnek bizonyos szövődmények, mint minden orvosi beavatkozás közben, de a végleges idegbénulás esélye gyakorlatilag kizárt! Kialakulhat lábzsibbadás - mivel az alsó végtag érzőidegeit is érzéstelenítik az epidurál során -, emellett hólyagürítési zavarok is beállhatnak, amelyek katéter felhelyezését tehetik szükségessé. Előfordulhat, hogy ún. vakfoltok maradnak, egyes területeken nem hat az érzéstelenítés, továbbá - bár igen ritkán - csak a test egyik felére terjed ki annak hatása. Mivel ez a fájdalomcsillapító befolyásolja a vegetatív idegrendszert, kiválthat szédülést, hányingert és hányást is, igaz, ezek a tünetek bármikor előfordulhatnak a szülés folyamán. Az eljárás után napokig fennálló súlyos fejfájás vagy allergiás tünetek elenyésző esetben jelentkeznek.
Hogyan történik?
A kismama előzetes kikérdezése és a leletek értékelése után a szülőszobán végzik az eljárást. A leendő édesanya oldalt fekvő vagy ülő helyzetet vesz föl, majd az orvos megkeresi az ágyéki gerincszakasz harmadik és negyedik csigolyája közötti rést, ahová először érzéstelenítő injekciót ad, majd egy speciális tű segítségével megkeresi az epidurális teret, melybe a puha kanült felhelyezi. Fontos tudni, hogy az érzéstelenítő injekció hatásának köszönhetően többnyire már csak tompa nyomásként érzékeli a kismama a folyamatot. A baba megszületése és a gátsebek ellátása után a kanült mielőbb eltávolítják.
Tények és tévhitek
Tévhit: a gericvelőbe adagolják
A legnagyobb félreértések és alaptalan félelmekre okot adó tévhitek egyike, hogy a fájdalomcsillapítási eljárás során az érzéstelenítőt a gerincvelőbe juttatják. Valójában, a gerincet védő agyhártyaréteg körüli keskeny térbe - és nem a gerincvelőbe - adagolják a gyógyszert. A közhiedelemben gyakran összekeveredik az epidurális és a spinális érzéstelenítés fogalma, holott két különböző eljárásról van szó: az EDA-t a szülési fájdalmak csillapításában alkalmazzák, a spinális érzéstelenítés pedig a műtéti beavatkozások (pl. császármetszés) esetén jut főszerephez.
Tévhit: végtagbénulást okozhat
A rettegett szövődmény esélye gyakorlatilag nulla!
Tévhit: ágyhoz köti a kismamát
A helyesen alkalmazott epidurális érzéstelenítés nem érinti az alsó végtagokat, kizárólag a kívánt területen hat.
Részben igaz: lassítja a szülés folyamatát
A tágulási szakaszban kifejezetten előnyös; a medence teljes ellazulásának köszönhetően lerövidül a vajúdás, hamarabb kitágul a méhszáj. Ha a kitolási szakasz közeledtével nem adagolnak további érzéstelenítőt a kismamának, a tolófájások gyakorlatilag nem veszítenek intenzitásukból, erős marad a nyomási inger, így maga a szülés nem lassul le.
Tévhit: fájdalmas
A beavatkozást a bőr és a bőr alatti szövetek érzéstelenítésével kezdődik, az apró műanyag "katéter" felhelyezése csak ezután történik, és – rutinos szakember közreműködésével – néhány percet vesz csupán igénybe.