Klasszikus értelemben persze nem beszélhetünk úszásról - annak csak sokkal később jön el az ideje – valójában játékos feladatokról van szó, melyeket mindenki a maga tempójában és kedve szerint hajt végre. Ezeken az órákon nincsenek különösebb szabályok, semmi sincs "kőbe vésve", az a legfontosabb, hogy a pici mindvégig jól érezze magát.
Általában finom masszázzsal kezdődnek a foglalkozások, hogy a baba ráhangolódhasson az uszodai körülményekre, az ottani fényviszonyokra, szokatlan hanghatásokra, stb. A kényeztetés után rövid beszélgetés következik, ahol az oktató elmondja, milyen feladatok várhatóak, és azt is, hogy semmi sem kötelező, vagyis mindent kizárólag úgy és csak addig kell csinálni, amíg élvezi az apróság. Majd zuhanyozni kell, nehogy valamilyen kórokozó kerüljön a babamedencébe.
A víz kellemes hőmérsékletű (kb. 28-30 ̊ C) és úgy 130-135 centi mély. A játékok, mondókák, dalocskák ismétlődve követik egymást, és bárki bármikor abbahagyhatja a feladatok végrehajtását.
Talán kevesebben tudják, de a búvárreflex megléte nem feltétel, 3 hónapos kortól egészen háromévesig, bármikor elkezdhető!
Ezek az uszodák nagyon szigorú ÁNTSZ előírások mellett működnek, betartásukat gondosan ellenőrzik. A medencének nem pusztán tisztának kell lennie, egyéb kritériumoknak is meg kell felelnie, pl. a víz nem tartalmazhat klórt, nem allergizálhat, stb. Az öltözőben is speciális körülményeket biztosítanak, legtöbbször találni járókát, pelenkázót és szoptatásra alkalmas helyet.
A babaúszáson kizárólag egészséges gyermekek vehetnek részt (erről igazolást is kell hozni az orvostól), hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges fertőzéses megbetegedések. (Ez utóbbi azonban nem mindig teljesül, kezdetben számítanod kell egy-két apróbb betegségre, mint mindig, ha közösségbe kerül a baba.. )