KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra

2017.10.03.

Évente itthon legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt, pedig a fertőzést követő 72 órában még be lehetne oltani őket a betegség ellen, és ezzel meg lehetne előzni a súlyos, szövődményes esetek kialakulását – mutat rá a közelgő bárányhimlő szezon előtt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. A szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, hogy kétadagos védőoltással védekezzenek a betegség ellen. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.

Fotó: Bigstock

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.
A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő . A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban - eltölteni a beteggel. A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.

„Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Magyarországon évente átlagosan 35-40 ezer bárányhimlős esetet jelentenek, de a tényleges fertőzöttek száma valójában megközelíti a százezer főt. A betegség az esetek többségében enyhe lefolyású, de az orvoshoz kerülő betegek mintegy 2–6%-ánál, körülbelül 100-ból 1 esetben, különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat.
A betegség szövődménymentes lefolyása is igen kellemetlen: akár 2-3 hétig is tarthat és lázzal, tartós levertséggel, viszkető, hólyagos kiütésekkel jár. A statisztikák azt mutatják, hogy a fertőzés megjelenése a 2-8 évesek között a leggyakoribb.

Mindenkinek rossz! 

Deliága Éva gyermekpszichológus szerint a kora őszi időszakra jellemző bölcsődei, óvodai beszoktatás akár 2-3 hónapra is elnyúlhat, és akkor a legsikeresebb, ha nem zavarja meg semmi.

„A szülők is jól ismerik azt a jelenséget, mikor a gyermek már egy hétvége után is nehezen tér vissza a közösségbe. Egy többhetes betegség után nem csak a szülők kezdhetik elölről a beszoktatást, hanem a kicsik is. Ebben a korban ugyanis még nem alakulnak ki tartós baráti kapcsolatok, tehát a gyermek számára is kihívás lesz, hogy újra megtalálja a helyét a csoportban” – magyarázta.

A lelki terheken túl, a gyermekorvos szerint a betegségtől legyengült immunrendszerű kicsik a továbbiakban fokozottan ki lesznek téve a fertőzéseknek.

“Azt tapasztaljuk, hogy a bárányhimlő nagyon megterheli a gyermekek immunrendszerét, így a közösségbe való visszatérés után nagyobb eséllyel kapnak el más fertőző betegségeket is - mutatott rá dr. Póta György. Ez a szülőknek nemcsak lelkileg, de anyagilag is megterhelő, hisz hetekre kieshetnek a munkából.” A fertőzések ellen – a védőoltásokon túl – az lenne egyik leghatásosabb védekezési mód, ha a szülők nem vinnék a beteg gyermeket közösségbe, ugyanakkor a munkahelye miatt kényszerhelyzetben lévő, esetleg gyermekét egyedül nevelő szülőnek gyakran nincs más választása.

Dr. Póta György szerint a gyermeknek és a szülők számára is az a legideálisabb, ha a védettséget még a közösségbe kerülés előtt kialakítják, és a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban megkapják a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást.
Ha a gyermek fél a tűtől, a szülő már otthon felkészítheti őt az oltásra, és akár szerepjátékkal is megmutathatja, hogy mi fog történni a rendelőben. „Ha a szülő előre végigvezeti a gyermeket a szituáción, akkor ismerőssé teszi az esetleg félelmet keltő helyzetet és oldja a szorongását. Nem akkor járunk el helyesen, ha bagatellizáljuk a gyerek félelmét, és azt ismételgetjük, hogy ’nem fog fájni’. Mert, ha mégis fáj majd egy kicsit, akkor a gyerek joggal érezheti úgy, hogy becsapták. Ezzel pedig a szülő a hitelességét veszítheti el” – figyelmeztet a Deliága Éva.

A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.

A gyermekpszichológus szerint a megelőzés azért is célszerűbb, mert a szülők, különösen az anyukák nehezen élik meg, hogy nem tudnak segíteni a viszkető hólyagoktól szenvedő gyermeken. A pici gyerekeknek nem lehet elmagyarázni, hogy a kiütéseket nem szabad elvakarni – a szülő még ebben a helyzetben is fegyelmezni, tiltani kénytelen, ami újabb konfliktushelyzetet teremt.

Pöttyök itthon, pöttyök a nagyvilágban

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás. Európában évente 3-4 millió beteg fordul orvoshoz a bárányhimlő miatt, a kórházi kezelésre szoruló betegek száma 18-24 ezer között van, és 80 ember hal bele a betegségbe, illetve szövődményeibe.

A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat. 

Kis kép: Bigstock

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 1 látogató értékelte, átlagosan 1.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink