KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Befolyásolható-e a baba neme?

2017.05.12.

A petesejtek nemi kromoszómája kizárólag "X", azaz női eredetű lehet, a spermiumok "X" és "Y" nemi kromoszómát egyaránt tartalmaznak - előbbi esetben kislány, utóbbi esetben kisfiú fogan.

Fotó: Bigstock

Az "X" és "Y" nemi kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek aránya nagyjából megegyezik egy ejakulátumon belül, így tulajdonképpen a véletlenen múlik, melyik ér oda hamarabb a petesejthez – ennek ellenére (bár csak nagyon kis mértékben), mégis befolyásolható a születendő baba neme. Az elméletet a hímivarsejtek mozgásának sajátosságai alapján állították fel, ugyanis tény, hogy az "Y" nemi kromoszómát tartalmazó spermiumok gyorsabban mozognak, de hamarabb kimerülnek, illetve mindez fordítva is igaz, az "X" kromoszómával rendelkező, női eredetű ivarsejtek valamivel lassabbak, viszont strapabíróbbak! :)

A lényeg tehát a szeretkezés időzítése:
- amennyiben az ovuláció előtti napokban történik az aktus, picit több esélye lehet, hogy egy lassabb, ámde kitartóbb, "X" nemi kromoszómás hímivarsejt egyesül a petesejttel;
- ha az együttlétre a tüszőrepedés feltételezett időpontjában kerül sor, hangyányit valószínűbb, hogy a gyorsabban mozgó, "Y" nemi kromoszómát tartalmazó spermium éri el előbb a petesejtet.

A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Kis kép: Bigstock

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 16 látogató értékelte, átlagosan 3.94 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink