Megélni a változást
A kismamának nem kizárólag a babakelengye vásárlására, a csecsemőgondozásra, a szülésre, testsúlyának kontrollálására kell felkészülnie, hanem arra is, hogy lelkében milyen változások történhetnek és mindezeket megfelelő módon kezelni is tudja majd. Érdemes hát ilyen szemlélettel is átgondolni azokat az élményeket, tapasztalatokat, várható eseményeket, melyek egy kisbaba érkezésével nagy bizonyossággal megtörténnek.
Az anyának különösen érzékennyé kell válnia saját maga megismerésére, az így szerzett ismeretek kezelésére, a reakciók egészséges mederben tartására.
Első gyermeküket nevelő édesanyákkal készített felmérésünk azt mutatja, hogy a várandósság csodálatos állapotában legtöbbször mindezek fel sem merülnek a kismama gondolatvilágában. Azonban a legtöbb anya a szülést követően úgy érzi, hogy hirtelen olyan sok ismeretlen pszichés kihívással találkozik, melyekre jó lett volna előzetesen felkészülni és már a pocak viselésekor elgondolkodhatott volna az új helyzetnek és személyiségének egyaránt megfelelő reagálási módjairól, az abban rejlő lehetőségekről.
Példaként említhetjük akár azt, milyen fontos a szoptatás technikája, de a körülötte meghúzódó lelki jelenségek megélése éppen annyira, sőt talán még inkább meghatározó a sikeres táplálásban. Sajnos ezekről a dolgokról nem szokás beszélni, mely a mai sokszor szemtelenül gátlástalan világban szinte érthetetlen.
Lelki egészség
Annak érdekében, hogy lelkileg egészséges gyermeket neveljünk minél inkább tisztában kell lennünk saját gondolatainkkal, érzéseinkkel, érzelmeinkkel.
Sok anyának nehézséget okoz a segítség tényleges, őszinte elfogadása, melynek hátterében az az érzés is meghúzódhat, hogy ettől - alaptalanul - rossz anyának gondolja magát.
Ugyanez járhat a fejében, amikor rájön, hogy egy kis szórakozásra vagy egyedüllétre vágyik. Ilyenkor történhet meg az, hogy visszafordul a buszmegállóból, amikor barátnőjével bulizni indul, de sajnos, ami még rosszabb, beszélni sem mer otthon arról, hogy szeretne kikapcsolódni egy kicsit.
Különösen megvetendőnek gondolhatja azt, hogy úgy érzi a legjobb az lenne, ha pár órát teljesen egyedül lehetne, akár otthon.
A kismamák pszichológiai tudatosságának fejlesztése jótékony hatással van az egész család komfortérzetére, általánosságban kihat annak adaptív működésére.
Fontos ez már a korai anya-gyermek kapcsolatban is, melynek minősége befolyásolja a kompetencia alakulását.
Tudjuk, hogy a születést követő 8.-18. hónap kritikusnak mondható ebből a szempontból, amikor is egy kompetens anya képes arra, hogy megnyugtassa gyermekét, írányítsa őt, figyelje, mikor a gyermek igényli, de ne lépjen közbe fölöslegesen. Mindehhez a szülőnek elég érzékenynek kell lennie a gyermek szükségleteire, s tisztán kell látnia saját viselkedése érzelmi hátterét is.
Ha a 2-3. életévben az anya teret enged a kibontakozó autonómiának, harmonikus kapcsolat alakul ki, azonban ha az anya (téves gondolatai, érzelmei hatására) nem engedi leválni gyermekét, kárt szenved az önállósodás folyamata, valamint később mindez párkapcsolati problémákhoz is vezethet (ez főleg fiúgyermekeknél fordul elő).
Számos egyéb példát említhetnénk, mely alátámasztja, hogy milyen fontos önmagunkra hangolódni, megélni azt az utat, lelki fejlődést, melyben a kismamát olyan élmények érik, melyek hatására sokszor akár újra kell definiálnia önmagát, vagy ráébred arra, hogy mennyivel egyszerűbb az élet, ha hitelesen bír cselekedni anyai-női szerepében. Mindez azonban nem könnyű feladat, különösen azért, mert az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, kétségekről nehéz feltételek nélkül elfogadó közeget találni, így sokszor a kismama, anyuka belső vívódásaival egyedül marad.
