Tudtad?

• Az újszülöttek bőre életük első hat hetében semleges kémhatású, vagyis nem védi az a bizonyos savköpeny, amely ellent tud állni a baktériumok, gombák támadásainak. Emellett a bőr hámrétegének sejtjei sem kapcsolódnak még szorosan egymáshoz, így a bababőr könnyen átereszti a ruha színezőanyagait vagy a mosószerből, öblítőből visszamaradt kémiai összetevőket. Vásároljunk természetes textíliákat (Öko-Tex védjeggyel ellátott termékeket), ezek biztosan nem tartalmaznak a csecsemők számára káros anyagokat, illetve speciális mosószerrel - öblítő nélkül - mossuk ki a babaruhát már az első használat előtt is legalább egyszer.
• A kisbabák bőre sokkal kevesebb pigmentet tartalmaz, ezért egyéves kor előtt még télen sem (!) lehetnek közvetlen napfényben a picik, ráadásul ebben a korban napvédő szereket sem használhatunk (a bőrgyógyászok szerint kifejezetten ellenjavallt, mert az egyes összetevők rendkívül gyorsan beszívódnak a baba vékony bőrén keresztül).
• Izzadni sem klasszikus értelemben izzadnak a picik, verejtékmirigyeik csak fokozatosan állnak munkába. (A baba tarkóját kell figyelni, ha ott nyirkos és meleg, bizonyára egy réteggel több van rajta, mint kellene.) Illetve a faggyúmirigyek sem működnek tökéletesen, így zsírréteg sem fedi még a bőrt, amely ezáltal könnyebben kiszárad.

Fürdetés

A védelmező savköpeny kialakulatlansága miatt különös gondot kell fordítanunk a kiszáradás, illetve a különböző gomba- és baktériumfertőzések megelőzésére. Ha a picinek száraz a bőre, nem kell ragaszkodnunk a napi fürdetéshez, elég, ha egy nedves mosdókesztyűvel vagy olajos vattával áttörölgetjük őt. Fürdővíz gyanánt eleinte tökéletesen megfelel a tiszta víz is, sampon sem szükséges, de ha szeretnénk, használhatunk patikában kapható babafürdető krémet, azonban a boltok polcain megtalálható babakozmetikumokat inkább mellőzzük. Fürdő után alaposan bugyoláljuk be a babát, a vizet gyengéden itassuk le a bőréről, ne dörzsöljük, mert az erőteljes mozdulatokkal felsérthetjük az érzékeny – alsó – hámréteget. Hagyjuk kicsit meztelenkedni a gyerkőcöt pancsolás után (persze csak akkor, ha biztosan nem fázhat meg, ha már nem nedves a bőre, a nedves bőrfelület ugyanis a hőháztartás kialakulatlansága miatt hamar lehűl).

Testápolás

Krém azokra a felületekre szükséges, ahol láthatóan ki van száradva a bőr. A kipirosodott popsi bőrére hámosító kenőcsöt használjunk, de csak mértékkel. Ha túl sok krémet kenünk fel, az rátapad a pelenkára, csökkentve annak nedvszívó képességét, a probléma pedig tovább fog súlyosbodni. Popsikrémet és hintőport egyszerre ne használjunk, ha hintőporozunk a hajlatokba csak keveset szórjunk, mert összecsomósodik és felsértheti a baba bőrét.

Gyakran előfordul…

• Milia: egyes csecsemők orra körül kis fehér foltocskák jelenhetnek meg az elzáródott faggyú- és verejtékmirigyek miatt - a probléma átmeneti, néhány héten belül magától elmúlik.
• Rózsaszín foltok a szemhéjon, orron és a nyakon: nincs jelentőségük, ezek is elmúlnak maguktól, bár még jódarabig - ha sír vagy valami miatt izgalmi állapotba kerül a pici - ismét előtűnhetnek. A testszerte feltűnő pirosas, kiemelkedő anyajegyek idővel szintén elhalványulnak maguktól, nem érdemes aggódni miattuk.
• Tejkiütés: általában a baba arcán – orrán és állán – jelentkezik, a faggyú- és verejtékmirigyek elzáródása okozza, magától gyógyul. Az első hetekben a legjellemzőbb, de később is előfordulhat.
• Melegkiütés: a kisbaba pórusai könnyen elzáródnak. Az élénkpiros, kidudorodó kiütések már minimális izzadás hatására is megjelenhetnek, különösen a hajlatokban, illetve olyan területeken gyakoriak, ahol a baba bőre összedörzsölődik, de tulajdonképp bárhol feltűnhetnek.
• Sokat javíthatunk a pici közérzetén, ha egy nedves törlőkendővel, langyos fürdővel lehűtjük bőrét; majd hagyjuk őt meztelenkedni. A kiütéseket cinktartalmú krémmel kezelhetjük.
• Tejkiütés: általában a baba arcán – orrán és állán – jelentkezik, a faggyú- és verejtékmirigyek elzáródása okozza, magától gyógyul. Az első hetekben a legjellemzőbb, de később is előfordulhat. Ártatlan elváltozás, nincs miért aggódni.
• Pelenkakiütés: Pelenkakiütés számos esetben kialakulhat, a nyilvánvaló okok mellett – meleg, nedves környezet a pelus alatt – olyan hétköznapi események is kiválthatják, mint például az anyatej összetételének megváltozása, de akár egy kisebb megfázás is…
• Ahányszor csak lehet – ügyelve arra, nehogy megfázzon – hagyjuk fedetlenül a pici bőrét. A gondos tisztítás és szárítás után kenjük be popsiját pelenkakiütés elleni krémmel. Ez utóbbi készítmények egyszerre hűsítik és gyógyítják az érintett területet. Érdemes kipróbálni az antiszeptikus összetevőket is tartalmazó kenőcsöket, ezek az adalékok hatásosan meggátolják a kórokozók további szaporodását.
• Száraz bőr: Az anyaméhben viaszos réteg védte a baba bőrét, amely a születés után, a külvilágba kerülve könnyen kiszáradhat. A pici bőrének savköpenye még egyébként is kialakulatlan, de idővel alkalmazkodik az új környezethez, és a probléma magától is rendeződik. Ha a babának száraz a bőre, ne ragaszkodjunk a napi fürdetéshez, elég, ha nedves mosdókesztyűvel vagy olajos vattával áttörölgetjük őt. 

Cikkünk kizárólag tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!