KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  etetés  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzás  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

CTG és NST

Bár egyszerre végzik, nem azonos a két vizsgálat

2018.10.09.

A kardiotokográf (CTG) egy olyan speciális berendezés, amellyel a baba szívműködése és a méhtevékenység egyszerre megfigyelhető – a papírszalagra rögzített felső vonal a magzati szívfrekvenciát jelzi, az alsón pedig a méhtevékenység látható. Ez a vizsgálat a 20. terhességi héttől bármikor elvégezhető, de többnyire csak a 36. héttől, majd a terminus után kétnaponta, illetve a vajúdás és a szülés folyamán kerül rá sor, NST formájában.

Fotó: Bigstock

CTG és NST – bár egyszeree végzik, nem azonos a két vizsgálat

A közkeletű tévedés abból adódik, hogy az NST vizsgálat szintén a kardiotokográf segítségével történik, de több egy puszta CTG-nél: az NST (non stressz teszt) egy nyugalmi állapotban végzett CTG vizsgálat, ahol a magzati mozgásokat is figyelme veszik. Ilyenkor is a baba szívhangját mérik, de itt azt figyelik, hogy hogyan változik szívfrekvenciája a mozgás hatására. Ha mocorgás közben felgyorsul a szívhangja, minden rendben – ellenkező esetben, vagyis akkor, ha mozgás közben leesik a frekvencia, felmerül az oxigénhiányos állapot veszélye.

NST eredmények:

  • A görbe jó = reaktív. Ilyenkor a magzatmozgások hatására rövid emelkedéseket produkál a görbe.
  • Kisebb eltérések láthatók a görbén = suspect. Gyanús eredmény esetén kisebb eltérések láthatóak a görbében, ezek azonban nem feltétlenül jeleznek kóros elváltozást; előfordulhat, hogy egyszerűen csak alszik a baba, ezért fél-egy órán belül megismétlik a vizsgálatot.
  • A görbe kóros jeleket mutat = nem reaktív. Ha a baba szívfrekvenciája tartósan 120/perc alá süllyed, egyéb vizsgálatok is szükségessé válnak, mert felmerül az oxigénhiányos állapot veszélye.

A CTG-n látható méhaktivitás nem jelent automatikusan fájásokat

A méh naponta többször is összehúzódik, a terhességen kívül is – ez a norál méhaktivitás jelenik meg a CTG vizsgálat során is. Fájást az jelez, ha az egy-egy erősebben kiemelkedő szakasz hosszabb ideig eltart, vagyis nem hegyes, hanem inkább ovális tetejű görbe látható a papíron. Itt kell megjegyezni, hogy a magzati mozgások nem tudnak kiemelkedéseket produkálni a CTG görbén, legyenek azok bármilyen erősek is!

50 alatti erősség alatt nem számít fájásnak a görbe

A jósló fájások esetében egy-egy kiugrás látható csak a leleteken, valódi fájásról az 50-es erősség fölötti, szabályos, egymást követő szinusz-görbék esetében lehet beszélni.

A CTG görbe sem ad biztos előrejelzést!

Mítosz, hogy a CTG előre jelezheti a szülés közeledtét: attól, hogy a vizsgálat időpontjában még nem mutatott aktív méhtevékenységet a műszer, néhány órán belül bőven beindulhat a vajúdás. Természetesen fordítva mindez nem igaz, ha valódi fájástevékenységről árulkodik a CTG, nyilvánvalóan közel a szülés pillanata is.

A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Kis kép: Bigstock

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 4 látogató értékelte, átlagosan 3.25 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink

A honlap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról az Adatkezelési Tájékoztatóban olvashat bővebben. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat/eltávolításukat.