Rendkívül kényes kérdés, világszerte heves vita tárgya a dajkaanyaság, a szabályozás azonban elkerülhetetlen.. Törvényes lehetőségek hiányában félő, hogy kialakul a "mindent szabad, ami nem tilos", s ez veszélybe sodorhatja a születendő magzatokat, de magukat a béranyákat is.
A hazai késedelem komoly problémákat okozhat; elég gyakori jelenség, hogy azokból az országokból, ahol szigorú szabályokhoz kötik a béranyaságot, olyan országokba látogatnak az igénylők, ahol különösebb procedúra nélkül juthatnak saját gyermekhez a meddő házaspárok.
A puszta szabályozás nem elegendő, nagyon fontos, hogy a szankciók megfelelőek legyenek. Több kormány is próbálta már megoldani a kérdést; első ízben 1997-ben született törvényjavaslat (nem szavazták meg), a következő nekifutás pedig 2002-ben volt, a Medgyessy-kormány törvénytervezete azonban még annak benyújtása előtt megbukott. A jogszabály lehetővé tette volna, hogy közeli hozzátartozó, rokon hordhassa ki a meddő szülők gyermekét, azonban aggályos volt a visszaélés; a szakértők tartottak attól, hogy egészséges párok is dajkaanyához fordulnának, tartva a terhesség és a szülés esetleges kellemetlenségeitől.
Indiában – minden túlzás nélkül állíthatjuk – HIVATALOS kenyérkereseti lehetőséget jelent fiatal, egyedülálló anyák számára a más gyermekének kihordása. Egy-egy terhességgel több jövedelemhez jutnak ezek az asszonyok, mint sok-sok évnyi munkával (a legtöbbjük saját gyermeke iskoláztatását finanszírozza a béranyaságból származó bevételből). Leggyakrabban az angol és a gazdagabb indiai párok veszik igénybe a kiszolgáltatott, szegényebb társadalmi osztályokba tartozó nők effajta "segítségét".
A szomszédos Ukrajnában szintén önálló üzletágként működik a béranyaság intézménye. Mivel törvény nem tiltja, több erre szakosodott klinika is működik az ország területén, egyes híresztelések szerint a "honorárium" is busásabb, átszámítva, úgy 15 millió forint az "ára" egy-egy babának..