A hozzátáplálás kezdetén – 6 hónapos kor környékén – elég, ha 1-2 kiskanálnyi gyümölcspéppel indítunk, egyéves korra azonban ez a mennyiség elérheti, vagy meg is haladhatja étkezésenkénti 200 grammot.
A legtöbb baba szívesen fogadja a gyümölcsöket, többségüknek tetszik a jellegzetes édeskés vagy éppen savanykás íz... általában, ettől persze még előfordulhat, hogy éppen a mi gyerekünk nem rajong értük. Ennek ellenére ne adjuk fel a dolgot, kínáljuk naponta minél többször, és – az életkorának megfelelően – minél többféle gyümölccsel csemeténket. Ha nem aratnánk zajos sikert, érdemes picit variálni az elkészítési módon: bizonyos gyümölcsöket meg is párolhatunk, de a sütőben is megsüthetjük őket, adhatjuk püréként vagy turmixként anyatejjel, tápszerrel, illetve tejalapú tejitallal összekeverve.
Ugyan az egyes gyümölcsök más-más vitamintartalommal rendelkeznek, de mindegyik hőérzékeny, azaz a konyhai feldolgozás során veszítenek vitamintartalmukból, így az a legideálisabb, ha nyersen adjuk őket a babának. Ha nyersen nem megy, legjobb, ha pároljuk a gyümölcsöket, így vész el a legkevesebb a bennük található értékes tápanyagból.
De nem csak a megfelelő vitaminbevitel szempontjából fontos a gyümölcsfogyasztás: az élelmi rostok már kisgyermekkortól lényeges szerepet töltenek be a bélrendszer egészséges működése szempontjából. Rostok alatt az emészthetetlen összetevők értendőek, ezek az anyagok adják a széklet tömegét, ezért a bőséges gyümölcsfogyasztás akár önmagában is megoldhatja a problémát a székrekedésre hajlamos gyerekeknél.
Az anyatej, illetve a megfelelő arányban kevert tápszer állaga nagyon eltér a jóval nehezebben emészthető, szilárd ételekétől, ezért szinte soha sem zökkenőmentes az átállás. Ezt megkönnyítendő, inkább mellőzzük a krumplit, a sárgarépát és a banánt a baba étrendjéből. Továbbra is legyen kiemelkedően fontos szerepe a tejalapú tápláléknak, emellett adjunk sok magas rosttartalmú gyümölcsöt és zöldséget.
Nagyobb gyerekeknél is könnyen előfordulhat… de megfelelő táplálkozással sokat tehetünk a megelőzésért!
Ha sokféle gyümölcsből fogyaszt rendszeresen a pici, a vitaminszükségletének jó része tulajdonképp természetes úton fedezhető, mindössze a D- és a B12-vitaminhoz nem jut hozzá ilyen módon. A B12-vitamin legfőbb forrásának a húsok és a tejtermékek tekinthetőek, a D-vitamint pedig jórészt a napfény segítségével állítja elő a szervezet, de megtalálható a tejalapú gyerekitalokban, a tojássárgájában, a vajban és a májban is.