Egy bizonyos fejlettségi szint eléréséig a gyermekek nem tudják uralni testi funkcióikat: egész egyszerűen nem érzékelik álmukban, ha tele a hólyagjuk, illetve nem ébrednek fel erre az ingerre, következésképp bepisilnek. Mindez az idegrendszer és egyéb szervek érettségétől függ, ezt a folyamatot azonban lehetetlen, mi több, egyenesen káros siettetni. Legjobb, ha nem teszünk semmit, a természet előbb vagy utóbb megoldja a helyzetet. Semmiképp se próbáljuk – a balesetet elkerülendő – álmában megpisiltetni a gyerkőcöt, így csak rögzülne az a nemkívánatos reflex, mely szerint minden különösebb "indok" - vagyis felébredés, bilire ülés nélkül – is lehet pisilni. A lefekvés előtti folyadékmegvonás szintén rossz ötlet, elég arra figyelnünk, hogy este már csak mértékkel igyon csemetének, és feltétlenül pisiljen, mielőtt ágyba bújik.
Ritkán előfordul, hogy valamilyen pszichés vagy fizikai betegség okozza az éjjeli baleseteket. Ha a gyerkőc már több, mint fél éven keresztül "ágytiszta" volt, de ismét rendszeresen bepisil éjszakánként, lehetséges, hogy valamilyen lelki probléma áll a háttérben. Szervi okok is előidézhetik a bepisilést, egy súlyosabb húgyúti fertőzés, vagy egy korábbi, tartósan magas lázzal járó betegség enyhén károsíthatja a veséket, amely vesehomok-képződéshez és - az irritációból adódóan - bepisiléshez vezet. Ötéves kor előtt azonban fölösleges aggódni, hiszen orvosi szempontból egészen eddig az életkorig nem számítanak kórosnak az éjszakai balesetek!