KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Események a kórházban

Mi történik a szülőszobán és az újszülött osztályon?

2017.08.08.
Események a kórházban

"Az újszülöttek ellátása a megszületést követően jól definiált szakmai protokollok szerint történik, figyelembe véve az édesanya és a baba testi–lelki szükségleteit. Ha egy újszülött természetes úton születik, és édesanyjával együtt mindketten jól vannak, akkor az első perceket a pici baba édesanyja karjaiban tölti, aki a testével melegíti." Dr. Bogdányi Katalin neonatológus, csecsemő- és gyermekgyógyász cikke a kisbaba megszületését követő első, kórházban töltött napokról.

Események a szülőszobán

Ha egy újszülött természetes úton születik, és édesanyjával együtt mindketten jól vannak, akkor az első perceket a pici baba édesanyja karjaiban tölti, aki a testével melegíti. Ezután megmérik, felöltöztetik (ezt kórházi szokástól függően vagy a szülésznő vagy a csecsemős nővér végzi), elvégzik az első kötelező szűrővizsgálatokat (orrjáratok, nyelőcső és végbélnyílás átjárhatósága), és így kapja vissza ismét édesanyja, miközben a körülöttük levő nővér vagy szülésznő időről időre ellenőrzi állapotukat.

Fotó: Bigstock

Ha nincsen előrelátható rizikója a szülésnek, akkor nincsen jelen gyermekorvos, de szakma szabálya szerint elérhető távolságban van, hogy szükség esetén azonnal átvegye az újszülött ellátását. Ha már a terhesség vagy a vajúdás alatt felmerül valamilyen rendellenesség (pl. medence végű fekvés, ikerterhesség, koraszülés stb.), akkor a szülésnél is jelen van gyermekorvos, vagy az újszülött gyógyításra szakosodott ún. neonatológus, és ő végzi az újszülött ellátását.

Ha császármetszésre kerül sor, és az édesanyát nem kellett elaltatni, akkor, ha mindkettejük állapota megengedi, még a műtét alatt megnézheti és megsimogathatja kisbabáját. Ezt követően ugyanaz az eseménysor történik, mint sima szülésnél, majd többnyire az édesapa vagy a család egy másik tagja kapja kézbe és dédelgeti az újszülött babát, míg az édesanyát kihozzák a műtőből és ismét találkozhatnak.

Események az újszülött osztályon

Ha a szülésnél nem volt jelen gyermekorvos, akkor az azt követő néhány órán belül, az Újszülött Osztályon megvizsgálja az újszülöttet, és eldönti, hogy figyelembe véve a családban előforduló betegségeket, a terhességi leleteket, a szülés lefolyását, szükségesnek tart-e bármi további vérvételt vagy vizsgálatot.

Ha szükség van a baba további kivizsgálására, akkor arról természetesen tájékoztatják az édesanyát, és megbeszélik, hogy ezek a vizsgálatok miért szükségesek, mennyire sürgősek, elvégezhetőek-e az adott kórházban, vagy esetleg más intézménybe kell emiatt szállítani. Ha nincs ilyenre szükség, akkor a baba a kórházban töltött hátralévő időt éjjel-nappal édesanyjával töltheti az ún. rooming-in kórteremben. Ez nemcsak azért fontos, mert minden kisbabának jól esik, ha édesanyja közelségét érzi és hozzábújhat, hanem azért is, mert így megvalósulhat az ún. igény szerinti szoptatás, ami azt jelenti, hogy – ésszerű határokon belül – mindig akkor ehet, amikor megéhezik.

Ha az édesanya azt választja, hogy éjjel-nappal mellette legyen a kisbabája, akkor fontos, hogy az ápolását is meg tudja oldani. Ebben természetesen segítséget nyújtanak a nővérek is: megmutatják a helyes pelenkázás és öltöztetés fortélyait valamint a köldökkezelést. Ez utóbbi sok emberben viszolygást kelt, így érdemes néhány szót szánni rá. Két dolgot fontos tudni róla: az egyik, hogy a köldök, amíg behámosodik és leesik a csonk, egy nyitott kapu a hasüreg felé, így nagyon fontos, hogy tisztán és fertőzésmentesen tartsuk. A másik pedig az, hogy a köldök csonkban (azaz a bőrköldök feletti kocsonyában) nincsenek idegek, tehát azt ugyanúgy nem érzi az újszülött, mint a haját vagy a körmét, így bátran meg lehet – és meg is kell – fogni és alaposan meg kell tisztítani.

A csecsemős nővérek természetesen segítenek a szoptatás kezdeti nehézségeimben is. Fontos, hogy az édesanya begyakorolja a helyes technikát, és sikerüljön egy olyan összhangot találni kisbabájával, ami biztosítja, hogy a következő hat hónap során ez legyen a baba kizárólagos táplálékforrása.

Mivel a rooming-ines rendszerben az édesanya őrzi egész nap az újszülöttjét, ezért a nap során fel kell jegyeznie, hogy a babája mennyit szopizott, hányszor ürített vizeletet és székletet (külön kitérve az első napokban normálisan ürített ún. mekóniumra vagy más néven magzatszurokra), és erről be kell számolnia a csecsemős nővéreknek. Természetesen, ha valami rendkívülit vagy aggasztót talál a babánál, fontos, hogy rögtön szóljon a gyerekorvosnak, és azonnal kap segítséget.

Az egészséges újszülött első néhány napja során a leggyakrabban előforduló, és az esetek túlnyomó többségében banális probléma az újszülöttkori sárgaság. Ez egy bizonyos mértékig egészséges jelenség, melynek oka az, hogy a megszületés után sok változás történik az újszülött szervezetében, mely során rengeteg sejtje feleslegessé válik, és ezzel a hirtelen nagy terheléssel nem tud megbirkózni a sejtek lebontását végző mája. Ennek eredményeként felszaporodik a vérében illetve a bőrében a bilirubin nevű anyag, ami a sárgás színt adja. A sárgaságnak több fokozata van, enyhe esetben kezelést sem igényel, ha nagyobb mértékű, akkor kékfénylámpa alá kell helyezni az újszülöttet, hogy az ultraviola fény "kipótolja" a máj működését, míg súlyos esetben ún. teljes vércserét kell végezni. Ez utóbbit csak bizonyos kórházi osztályokon végeznek, de szerencsére ma már igen ritkán kerül rá sor.

A sárgaság lezajlását mindig segíti a bőséges folyadékbevitel, így ilyenkor különösen ügyelni kell a gyakori szoptatásra illetve szükség lehet még további folyadékpótlásra is (forralt vizes itatásra vagy infúzióra). A sárgaság általában a második életnapon kezdődik el és a harmadik nap folyamán éri el csúcsát. Sok esetben az dönti el, hogy egy újszülött mikor mehet haza a kórházból, hogy szükséges-e kezelni a sárgaságát vagy sem.

Készülünk haza

A magyar kórházi gyakorlatban általában a harmadik napon (azaz 48 és 72 órás életkor között) megy haza egy újszülött és édesanyja a kórházból. Ennek a baba részéről az oka az, hogy addigra már stabilizálódik a születés miatti változásokat követően a légzése, a keringése, beindul a veseműködése, az emésztése, illetve eldől, hogy a normális mértéket meghaladja-e a sárgasága. Másfelől ez természetesen azt is jelenti, hogy addigra kiderül, hogy van-e olyan anatómiai vagy működésbeli rendellenessége, amely kezelést igényel. Az édesanyánál ugyanígy nagy részben lezajlanak a szülés utáni változások, beindul a tejelválasztás, megtanulja a baba ellátását és táplálását.

A hazabocsátás előtt az újszülöttet ismét megvizsgálja a gyermekorvos, megkapja az első oltását, a BCG oltást, leveszik a kötelező anyagcsere vizsgálatokhoz, az ún. PKU-szűréshez a vért, és ha minden rendben van, akkor tanácsokkal ellátva hazaindulhat a család. Innentől kezdve a gondozás és tanácsadás a háziorvos és a területi védőnő feladata.

Szerző: Dr. Bogdányi Katalin neonatológus, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 37 látogató értékelte, átlagosan 3.76 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Gábor, 2014.12.25. 07:13:40
Ez mind szép és jó.De ha az apuka érdeklődik a fia és az anya kezelései iránt, akkor nagyon titkolnak valamit ,húzzák az időt a hazaadással, mert tudják, hogy tudom hogy hibáztak.Ilyen alapos apukával még nem találkoztak.