A statisztikai adatok szerint az utóbbi 10 év során megduplázódott a mogyoróallergiás gyermekek száma - egyelőre azonban nincs tudományos magyarázat, miért terjedt el ennyire ez a korábban csak elvétve jellemző megbetegedés. A szülőknek mindenesetre ajánlott az óvatosság, ha gyermekük még nem kóstolt bele ezekbe az ételféleségekbe:
Minthogy a mogyoróallergia tünetei már első alkalommal is erős allergiás reakciókat válthatnak ki, jobb, ha minél később találkozik a gyermek ezekkel az alattomos csonthéjasokkal: az első kóstolót időzítsük akkorra, amikor csemeténk már világosan jelezni tudja, ha rosszul érzi magát.
Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés csökkenti a különböző zöldségek/gyümölcsök allergizáló hatását, azonban a mogyorófélék kivételt jelentenek: pörkölve, sózva, süteményben, stb. ugyanolyan erős allergének, mint nyersen!
Az allergiás reakció az étel elfogyasztását követő percekben alakul ki, többnyire viszkető kiütések, duzzanatok formájában, ritkábban nehézlégzés vagy fulladás is kísérheti a rohamot. A rosszullét első jeleire orvoshoz kell fordulni! A vizsgálatok során először a vírusos megbetegedés jelenlétét fogják kizárni, ha nem találnak erre utaló jeleket, és továbbra is bizonytalan a diagnózis, étellel történő provokáció történhet: a szervezetet apró dózisokban terhelik az allergénnel – mindez nem veszélytelen eljárás, ezért még a legenyhébb reakciók esetén is több órás kórházi megfigyelés válik szükségessé. Sajnos klasszikus értelemben nem lehet gyógyítani a mogyoróallergiát, és gyakran egy életre szól, csak minden ötödik gyermek növi ki idővel a betegséget.