KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Ezért hízunk 10+ kilót várandósan…

2018.02.08.

A baba mindössze 3-4 kilogramm, tehát a további 7-8-10 kiló máshonnan jön össze – mutatjuk, hova és mennyit hízunk pocakosan! :)

Fotó: Bigstock

Az, hogy ki mennyit hízhat, alapvetően a várandósságot megelőző testsúlyán múlik, azonban a gyors, nagyarányú súlygyarapodás mindig veszélyes, elsősorban a terhességi cukorbetegség/magas vérnyomás kialakulásának magasabb kockázata miatt. 

Energia és tápanyag

Többletenergiára csak a terhesség középidejétől, leginkább utolsó harmadától fogva lesz szüksége a babának, ráadásul ilyenkor sem sokra; ezekben a hónapokban is csak mindössze 10-12 százalékkal emelkedik a napi energiaszükséglet.

A megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokra (vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre) viszont állandó az igény:

- fehérjékből 20, folsavból 30, B2 vitaminból 36-40, kalciumból 30, jódból 15, cinkből 25 százalékkal magasabb;
- vasból pedig a babavárást megelőző időszak kétszerese a kismama napi szükséglete!

Ki mennyit hízhat a terhesség végére?

Korábban 10-12 többletkilogrammot engedélyeztek az orvosok, manapság a várandósság előtti súly függvényében határozzák meg mindezt; a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy karcsú, filigrán testalkatú kismama többet, míg teltebb társai valamivel kevesebbet hízhatnak az átlagosnál.

Miből adódik a várandósság alatt felszedett többletsúly, illetve mennyi idő elteltével szabadulhatunk meg tőle?

  • a baba 3000-4000 gramm;
  • a terhesség alatt a méh izomzata megvastagodik, ami plusz 900 grammot jelent;
  • a méhlepény súlya úgy 600 gramm;
  • a teltebb dekoltázs is minimum 400-500 gramm súlytöbbletet eredményez;
  • bármilyen meglepő, de a vér mennyisége is nagyobb lesz, ez körülbelül 1200 grammot jelent;
  • a szervezet vízvisszatartása miatt nagyjából 2000-3000 grammnyi folyadék is felgyülemlik;
  • na és persze raktározódik némi zsír is...

Az, hogy milyen gyorsan nyerjük vissza eredeti súlyunkat, nagyban függ a felszedett kilók minőségétől – vagyis ha a kelleténél több zsírpárnát gyűjtöttünk, testsúly is nehezebben normalizálódik, de ha a felszedett kilók nagyobbik része a babával és "tartozékaival" (méh, magzatvíz, méhlepény, vizesedés, stb.) függ össze, viszonylag könnyű lesz eltüntetni a felesleges kilókat.

Megjegyzendő, hogy a hirtelen, kampányszerű fogyás senkinek sem tesz jót; a hosszú évek/hónapok alatt lerakódott zsírpárnákban méreganyagok is raktározódnak, gyors felszabadulásuk a baba és a mama egészsége szempontjából egyaránt káros, a zsírpárnákból felszabaduló mérgek az anyatejben is kiválasztódnak.

A szülés utáni hetekben nem szabad diétázni, leghamarabb a 3 hónapos növekedési ugrás után lehet kezdeni a fokozatos életmódbeli változtatásokat:

  • Elsősorban az étkezési szokásokat kellene átformálni; a reggeli – és esetleg az ebéd is – legyen bőséges, de az uzsonna és a vacsora már ne tartalmazzon szénhidrátot. A nap vége felé kerüld a kenyeret, péksüteményeket, helyettük inkább gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket, halat vagy húst fogyassz.
  • Mindig ügyelj a megfelelő D-vitamin és fehérjebevitelre!

További tippek:

  • Fehér kenyér helyett egyél inkább teljes kiőrlésű barna kenyeret;
  • csökkentsd a cukor mennyiségét (de ne használj édesítőt, mert bekerül az anyatejbe);
  • édesség helyett inkább valamilyen gyümölcsöt vagy joghurtot fogyassz;
  • a szénhidrátban gazdag köreteket helyettesítheted párolt, sült vagy grillezett zöldségekkel;
  • a gyümölcslevekkel viszont légy óvatos, néhány kivételtől eltekintve, rengeteg hozzáadott cukrot tartalmazhatnak!

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Kis kép: Bigstock 

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 2 látogató értékelte, átlagosan 1.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink

A honlap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról az Adatkezelési Tájékoztatóban olvashat bővebben. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat/eltávolításukat.