A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Nevezetes napok
A húsvét - Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe - az egyházi év legfontosabb eseménye. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
A húsvét ideje
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A niceai zsinat határozata szerint (i.sz. 325) húsvét napja a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra, tehát március 22. és április 25. közé esik.
Eredetileg a zsidó pészah és a korai keresztény pászka-ünnep (ma húsvét) egybeesett. A pészah napjain az egyiptomi szolgaság alól való szabadulást ünnepli a zsidóság, idén ez pontosan megegyezik a húsvét idejével; húsvét vasárnap és hétfő április 4-5-re esik, a pészah pedig a március 30. és április 6. közötti időszakra. Hasonló ételekkel és szimbólumokkal is találkozhatunk a két ünnep során. Közös jelkép például a bárány, a keresztény hagyományban Jézust szimbolizálja, a zsidó tradíciókban az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztet; amikor is a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, de a zsidó házak kapuja frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így őket elkerülte. A keménytojás szintén közös elem, a húsvéti ebéd alkalmával és a széder estéjén egyaránt magtalálható az ünnepi asztalon.
Forrás:
