A kétpetéjű ikrek valójában egyidős testvérek: mind külső megjelenésük, mind genetikai állományuk eltérő, pusztán fogantatásuk időpontja azonos. A megtermékenyülés pillanatától kezdve is pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követi fejlődésük, mint a "sima" terhességek esetében, a különbség csak annyi, hogy nem egy, hanem két (vagy több) petesejt érik meg egyszerre, illetve találkozik a hímivarsejtekkel.
Az egypetéjű ikrek mindig egyneműek, genetikai állományuk is egyforma, és – értelemszerűen – a megszólalásig hasonlítanak egymásra. Esetükben egyetlen petesejt termékenyül meg és válik ketté, azonban nem mindegy, hogy mikor…
Ha a megtermékenyülést követően néhány órán belül kettéválik a petesejt, külön magzatburok és külön méhlepény védi, táplálja majd a babákat a további hónapokban - a sejtosztódás ebben a korai fázisában még mindkét magzatkezdemény univerzális, azaz "mindenre képes" sejtekből áll.
Más a helyzet, ha valamivel később, a sejtek közötti differenciálódás kezdete után következik be a szétválás:
A differenciálódás során embrioblaszt és trofoblaszt sejtekké alakul a magzatkezdemény. Az embrioblaszt sejtekből fejlődik majd a baba, a trofoblaszt sejtekből pedig a magzatburok és a méhlepény. Ha ezek a sejtfélék már elkülönültek a szétválás pillanatában, közös méhlepény, de külön magzatburok alakul ki; ha az említett sejtek elkülönülése a beágyazódás környékén történik meg – közvetlenül előtte vagy utána –, közös magzatburok és közös méhlepény képződik, ami sajnos súlyos fejlődési zavarokhoz is vezethet (sziámi ikrek).