Tények és tévhitek

Jelen állás szerint nincsenek meggyőző bizonyítékok arra, hogy a fentebb felsorolt ételek szoptatás alatti mellőzése esetén valóban alacsonyabb lenne az ételallergia kialakulásának kockázata. A szoptatás viszont önmagában is csökkenti (de sajnos nem zárja ki!) az allergia kialakulásának valószínűségét:, a négy hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás nagyban csökkenti a tehéntej okozta allergiás megbetegedések előfordulását – különösen igaz ez azoknál a babáknál, akiknek a családjában volt már ilyen probléma. Szintén az anyatej jótékony hatásaival függ össze, hogy a három hónapos korukig kizárólag szoptatott csecsemők körében nagyon ritkán fordul elő az asztma (az még egyelőre nem bizonyított, hogy későbbi életkorban is érvényesül-e ez a védőfaktor).

• Az egyik legagresszívebb allergének közé tartozó mogyorófélék viszont egyértelműen kivételt jelentenek: ahol már előfordult a családban mogyoróallergia, ott a kismamának mindenképp mellőznie kell az olajos magvakat a szoptatás teljes időtartama alatt.
• Egy már feltehetően ételallergiás babánál alapvetően más a helyzet, ilyenkor az anyának törekednie kell az allergizáló ételféleségek azonosítására, és a továbbiakban kerülnie kell azokat.

A hozzátáplálás terén is némileg átalakultak a hivatalos ajánlások

Korábban, a glutén bevezetését illetően például a 10-12 hónapos kort jelölték meg biztonságos időpontnak a táplálkozástudományi szakemberek, mára nagyot változott a szemlélet. A jelenlegi álláspont szerint fokozatosan, a gyermek féléves korától kell bevezetni a gluténtatralmú táplálékot az étrendbe. A változás oka, hogy megdőlt az az elképzelés, mely szerint elkerülhető a lisztérzékenység kialakulása, ha csak egyéves kora után kap glutént a baba (nem úgy, mint pl. a tejallergia esetében, ahol a késleltetett bevezetés megelőzheti az allergia kialakulását is). Nagyon fontos megjegyezni azonban, hogy a lisztes ételeket csak kis mennyiségekben, illetve szigorúan csak négy hónapos kor után szabad bevezetni – a nagyobb adagokban, és idő az előtt bevezetett glutén növeli a lisztérzékenység kialakulásának esélyét! Megfigyelések szerint, ha még a szoptatás alatt találkozik a baba gluténtartalmú ételekkel, szintén tovább csökken a betegség valószínűsége.

Hogyan vezessük be a baba étrendjébe a lisztes ételeket (glutént)?

• A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél - 150-182 napos kor között - nem az étkezést kiváltva, hanem a lisztérzékenység prevencióként javasolják napi fél vagy másnaponta 1 háztartási kekszpép formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatunk. (A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, ahogy a babának jólesik.)
• A 4-6 hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése napi fél vagy másnaponta 1 háztartási kekszpép formájában ajánlott, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetünk vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum - egész napra(!) - összesen napi 2.5g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva.

Új ételféleségeket először csak kis mennyiségben adjunk a gyerkőcnek, figyeljük a szervezete reakcióit:

Sokszor nem, illetve csak enyhe tüneteket okoz, ha a baba első ízben találkozik a számára veszélyes allergénnel - tehát a súlyos reakciók többnyire megelőzhetőek, ha egyszerre mindig csak egy újdonságot vezetünk be éterndjébe, majd várunk néhány napot, és figyelünk.

- A tehéntej bevezetésével egyéves korig várni kell, összetétele jelentősen eltér az anyatejétől; magasabb fehérje- és ásványianyag-tartalma túl nagy kihívást jelentene a baba fejletlen emésztőrendszerének.
- Tojást szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.
- A mézet szigorúan tilos egyéves kor előtt bevezetni, egyrészt a benne található pollen, másrészt azon kórokozók csírái miatt, amelyek – kisgyermekek esetében – súlyos idegrendszeri megbetegedéseket okozhatnak.
- Az aprómagvas gyümölcsöket - allergizáló tulajdonságaik miatt - még ennél is később, kizárólag másfél-kétéves kor környékén ajánlott beépíteni az étrendbe.

Végül, de nem utolsósorban fontos tudni, hogy az ételallergia viszonylag gyakori jelenség kisgyermekkorban, mindez élettani okokra vezethető vissza: többnyire a túlzott áteresztőképességű bél-hámrendszer a felelős a problémáért – ebből adódóan gyakran, az esetek mintegy 70 százalékában kinőhető a betegség.