Bár eleinte azonos módon fejlődnek a magzatkezdemények, már a fogantatás pillanatában eldől a leendő baba neme – azt, hogy kislány vagy kisfiú lesz-e a születendő csemete, kizárólag a papa, pontosabban a hímivarsejt nemi kromoszómája határozza meg.

A petesejtben található nemi kromoszóma minden esetben "X", azaz "női" eredetű, a hímivarsejt viszont "X" vagy "Y" nemi kromoszómát is tartalmazhat; előbbi esetben lány, utóbbi esetben fiú lesz a születendő kisbaba. Annak ellenére azonban, hogy az ún. kromoszomális nem már a megtermékenyülés pillanatában eldől, bizonyos ideig nincs további jele a nemi differenciálódásnak, azaz egyformán fejlődnek a fiú és a lány magzatok. A fordulópont a 10. terhességi hét környékén következik be, ekkor ugyanis megkezdik a tesztoszterontermelést a kisfiúk heréi; ennek következtében rövid időn belül kialakul a hímvessző, a lányoknál pedig a csikló és a nagyajkak.

Befolyásolható-e a baba neme?

A hímivarsejtek között nagyjából ugyanolyan arányban találhatóak "X" és "Y" nemi kromoszómát tartalmazó spermiumok, és csak a puszta véletlenen múlik, melyik ér oda először a petesejthez - viszont, bár csak nagyon kis mértékben, talán mégis befolyásolható a leendő kisbaba neme. Az elmélet azon a tudományosan bizonyított tényen alapszik, hogy az "Y" kromoszómás hímivarsejt gyorsabban úszik, de kevésbé kitartó.

Ennek értelmében:

• ha az együttlét az ovuláció feltételezett időpontjában történik, valamivel nagyobb az esélye, hogy a gyorsabb, "Y" kromoszómás hímivarsejt ér oda előbb a petesejthez, és kisfiú fogan;
• ha viszont a peteérés előtti napokban kerül sor az aktusra, talán valószínűbb, hogy a lassabb, de ellenállóbb "X" kromoszómás hímivarsejt egyesül a petesejttel.