Kismama-pszichológia 1.
2009. február 15.

Általános elképzelés, hogy minden várandós nő ragyog a boldogságtól, kiegyensúlyozott és elégedett, hiszen életének egyik legcsodálatosabb periódusában jár. A valóság azonban közel sem ilyen meseszerű, a terhességet kísérő testi-lelki átalakulás nem mindig zökkenőmentes. Az eufórikus élmények és a nehéz pillanatok egyaránt hozzátartoznak ehhez a páratlan időszakhoz.

Ha váratlanul érkezik a baba, eleinte zavaros gondolatai támadhatnak a kismamának saját terhességével kapcsolatban. Szintén megterhelő, ha sokadik próbálkozásra, nehezen fogant meg a gyermek, illetve ha korábban vetélés történt.

Hangulatváltások

Az első hónapokban nagyon megnehezítik a mindennapokat a gyors és szélsőséges hangulatváltások, amikor az érzelmi magasságok és mélységek átmenet nélkül követik egymást. Azok a helyzetek, amelyek általában nem lennének a terhünkre, most könnyeket provokálhatnak vagy depressziót okozhatnak, de megeshet, hogy egyszerűen dühösek leszünk. Ezek a hirtelen "kilengések" egyeseket jobban kínoznak, ez függ  a személyiség szerkezetétől, a tapasztalt stressz fajtáitól és a kapott érzelmi támogatástól ugyanúgy, mint a testünk hormonális változásaitól.

Félelem a gyermek elvesztésétől

Mivel a vetélés kockázata az első trimeszterben megközelíti a 20 százalékot, aggódunk amiatt, vajon sikerül-e kihordani a gyermeket. Ha ezelőtt volt már vetélésünk, ez erősen megnöveli a stressz és a szorongás mértékét.

"Terápia"      

Beszélgetés a barátokkal vagy a tanácsadókkal megnyugtató lehet, különösen, ha a szorongás és az izgalom jelentősen beleszól a mindennapi tevékenységeinkbe. A pihenés is segíthet, hogy jobban érezzük magunkat. Ha sok feszültség van az életünkben, próbáljunk meg módosítani rajta. Tanuljunk meg néhány relaxációs technikát, a meditáció és a jóga sokat segíthetnek.

Kapcsolódó cikkeink