A szív veleszületett hibái a leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartoznak. A szerv kialakulása meglehetősen összetett folyamat, amelynek során számos ponton jelentkezhet zavar. Az újszülöttek körülbelül 0,75%-ánál lehet valamilyen szívfejlődési rendellenességre számítani.
A leggyakoribb ezek közül a jobb- és bal kamrát elválasztó sövény hibája, de nem ritkák a vér helyes áramlási irányát biztosító szívbillentyűket érintő problémák sem. Ezekben az esetekben a billentyűk vagy nem zárnak megfelelően, vagy túlságosan beszűkítik a vér áramlási útját. Ez igen jelentős többletterhelést róhat a szervre, ami hosszabb-rövidebb idő alatt szívelégtelenséghez vezet. Ezt elkerülendő, a beteg billentyűket ki kell cserélni.
A felnőtteknél bevált módszerek - állatokból származó billentyű vagy műbillentyű - az újszülötteknél is alkalmazhatók, azonban ezek nem tudják követni a szív méretének növekedését a csecsemő fejlődése során. Így bizonyos időközönként több műtétet is el kell végezni, melyek során egyre nagyobb billentyűket ültetnek be. Nagy előrelépést jelentene egy olyan eljárás kifejlesztése, ami egy lépésben oldaná meg a problémát.
Az egyik elképzelés a billentyűk őssejtes regenerációja. Az eljárást egy német kutatócsoport teszteli dr. Ralf Sodian vezérletével. A müncheni egyetemi kórház kutatói köldökzsinórvért gyűjtöttek és fagyasztottak le. A lefagyasztott vérből később kinyerték a benne található őssejteket. Ezeket billentyűt formáló biológiai állványzatokra oltották rá, majd elektronmikroszkóppal vizsgálták a sejtek növekedését.
Azt tapasztalták, hogy az őssejtek behatoltak az állványzat pórusaiba, és szövetréteget hoztak létre. A szövet biokémiai analízise során kiderült, hogy a sejtek által termelt extracelluláris (sejten kívüli) állomány összetétele nagyban hasonlít ahhoz, ami a szívbillentyűkben jelen van. A kutatók megfigyelései szerint kis idő múlva a növekedést irányító váz feloldódott, és egy sejtekből, illetve az általuk termelt mátrixból álló, szívbillentyűnek megfelelő szövet alakult ki.
Az őssejteket alkalmazó módszereknél mindig nagy kérdés, hogy milyen típusú őssejteket használjanak. Elméletileg az embrionális őssejtek a legideálisabbak, ugyanis az összes sejtféleséget létre tudják hozni. Kinyerésüket és felhasználásukat azonban számos technikai és etikai probléma nehezíti. A köldökzsinórvérben található őssejtek ugyan nem az összes, de sokféle sejttípus kialakítására képesek, mindamellett kinyerésük és tárolásuk egyszerűen kivitelezhető. Ezek az őssejtek így a kutatások és vizsgálatok egyik legjelentősebb forrását biztosítják.
Az őssejtek által létrehozott billentyű nagy előnye, hogy a beteg saját sejtjeiből képződött, így nem aktivizálja az immunrendszert. Ez a sertésből kivett billentyű esetében előfordulhat, ami a billentyű pusztulását eredményezheti. További nagyon fontos előny, hogy az őssejtek a szervezet fejlődésével párhuzamosan úgy alakítják majd a billentyű nagyságát és formáját, hogy az a mindenkori igényeknek megfelelő legyen.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a látványos sikerek ellenére a vizsgálatok még a kezdeti fázisban tartanak, úgyhogy a módszer emberi felhasználásának hatékonysága és biztonságossága még nem bizonyított. A következő lépésben az őssejt-eredetű billentyűket juhokban fogják kipróbálni, hogy teszteljék a szövet viselkedését az élő szervezetben. Ha ezek a próbálkozások is sikerrel zárulnak, a klinikai vizsgálatok is megkezdődhetnek. A kutatók reményei szerint 5-7 év elteltével már őssejtek segítségével fogják pótolni az újszülöttek beteg szívbillentyűit.
Az őssejtek valóban a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígéretét jelentik. Az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával "rendelésre" lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek.
A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, és a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek a nyugati világban is, egyelőre csak felnőtt őssejtek alkalmazásával.
Nem túlzás azt állítani, hogy a kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan "terápiákat", amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.