Tünetek

A vírusos betegségekre – legalábbis az első néhány napban – a vízszerű, bőséges orrváladékozás jellemző, amely később, ahogy a gyermek gyógyul, fehéressé és sűrűbbé válik. (Figyelem: a zöldes-sárgás, gennyes váladék bakteriális fertőzésre/felülfertőződésre utal!!!) Az influenzát ezen túlmenően a hirtelen fellépő magas láz, a jellegzetes végtagfájdalmak és az általános, akár hosszú hetekig tartó kimerültség jellemzi. Gyermekeknél gyakran előfordul, hogy hányás/hányinger és hasmenés is kíséri a betegséget.

Influenza gyermekeknél:

A betegség kezdetén gyakran magasra felszökik a gyermekek láza, ez az állapot többnyire két-három napig tart, ezután hőemelkedéses napok következnek, majd a lábadozásé a főszerep.

Influenza csecsemőknél:

Szerencsére viszonylag ritka az influenzás megbetegedés a csecsemők körében, azonban – ha bekövetkezik – súlyos következményekkel járhat, és sajnos gyakran igényel kórházi kezelést. A tünetek is megtévesztőek lehetnek, a láz, kiváltképp a magas láz kevéssé jellemző, viszont sokszor jelentkezik hányás, étvágytalanság és feltűnő aluszékonyság a legkisebbeknél.

Lázcsillapítás

Az egészséges testhőmérséklet 36,5-37 fok, 37 és 38 fok közötti testhőmérsékletnél hőemelkedésről, felette lázról beszélünk. Kérdés azonban, hogy mennyire és milyen hamar kúszott fel a hőmérő higanyszála. Ha nem túl magas a kicsi láza, illetve viszonylag lassan emelkedett a testhőmérséklete; nem érdemes rögtön lázcsillapítót adni. A vírusos/bakteriális eredetű megbetegedések kórokozói rendkívül hőérzékenyek, ezért az elsietett lázcsillapítás csak gátolná a szervezet természetes védekező-mechanizmusát.

Hőemelkedés esetén elég, ha megszabadítjuk a kicsit egy réteg ruhától vagy vékonyabb takarót teszünk rá, illetve gondoskodunk a folyadékpótlásról, erre a legmegfelelőbb megoldás a tiszta víz.

Más a helyzet a magas vagy hirtelen felszökő láz esetében, amely már semmiképp sem tekinthető az immunrendszer betegségre adott egészséges reakciójának. Paracetamol, amidazofen vagy ibuprofen tartalmú, vény nélkül kapható készítményeket alkalmazhatunk - bármelyik mellett is döntünk, csak abból adjunk a gyereknek, hogy elkerüljük a súlyos következményekkel járó túladagolást (gyakran azonos hatóanyagokkal rendelkeznek a különböző elnevezésű készítmények, jobb az óvatosság). Ha gyorsan kell lehúzni a lázat – mert magas, illetve hirtelen emelkedik -, az egyik leghatásosabb módszer a fokozatos hűtőfürdő: a gyermek testhőmérsékletével nagyjából azonos hőmérsékletű fürdővízzel kezdjünk, majd fokozatosan engedjünk a kádba a hideg vizet. Bár nem túl kellemes - a gyerkőc biztosan nem lesz boldog tőle – de így pillanatok alatt lehúzhatjuk a lázát, és ez a legfontosabb! Alkalmazhatunk hűtőborogatást is, valamint mindkét variációt kombinálhatjuk lázcsillapító kúp beadásával.

Melyek a lehetséges szövődmények? Hogyan kerülhetőek el?

A középfülgyulladás, a gyermekkori asztma, illetve a hörghurut és a tüdőgyulladás tartoznak a leggyakoribb szövődmények közé, ezt elkerülendő – bár biztosra nem mehetünk - nagyon fontos, hogy a tünetek fellépte után 48 órán belül orvoshoz kerüljön a gyermek.

Meddig kell otthon maradni?

A láz elmúltáig egészen biztosan, sőt, illik legalább két láztalan napot kivárni a szobafogság feloldásával. A legkisebbek, a magasabb kockázatú betegek és a kórházi kezelést igénylő influenzás megbetegedések esetében még ennél is óvatosabbnak kell lenni.

Meddig fertőz a beteg?

A felnőttek általában a tünetek kezdetétől számított 4-5 napig, a gyermekek ennél tovább, akár 7-10 napig is fertőzőek lehetnek.

Megelőzés

A gondos higiéniai eljárások segítségével, a köhögési-tüsszentési etikett betartásával, stb. sokat tehetünk családunk, közvetlen környezetünk és saját egészségünk megóvása érdekében. A legtöbb szakember azonban a védőoltás mellett érvel, melyet még mindig nem késő beadatni, amennyiben valaki úgy dönt. Többféle oltóanyag kapható, melyek mindegyike háromkomponensű, idén – a kiszerelés tekintetében - újdonságnak számít a mikrotűs vakcina. 1500 és 3400 forint közötti áron szerezhetőek be az oltóanyagok a gyógyszertárakban, közös bennük, hogy ugyanazokat a vírustörzseket tartalmazzák, viszont van olyan vakcina is, amelyben a teljes elölt vírus megtalálható, a többiben csak annak egy része, ún. hasított vírus szerepel.

Az ÁNTSZ hivatalos közleménye az influenza elleni oltással kapcsolatos lehetséges szövődményekről:

"A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, de elektronikus levelekben is. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra és nemzetközi tudományos kutatásokra való hivatkozások, csúsztatások, tárgyi tévedések jelennek meg és előfordul az is, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.

Hazánkban az elmúlt évben októbertől decemberig összesen 831.000 influenza elleni védőoltást adtak be. Ebben az időszakban 16 úgynevezett esemény fordult elő, ami 0,02 ezreléknek felel meg. Az oltás utáni eseményeket mindig jelenteni kell az egészségügyi hatóságoknak, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a vakcina beadását követő tünetek összefüggésben vannak az oltóanyaggal. Ennek feltárására minden esetben vizsgálatot indít az Országos Epidemiológiai Központ valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet.

Az oltást követő események a fent említett időszakban a következők szerint alakultak:

• egy esetben láz,
• egy esetben gyomor- és bélrendszeri panaszok,
• három esetben az oltás helyén bőrpír, duzzanat vagy fájdalom,
• két esetben láz végtagfájdalommal,
• két esetben allergiás reakció,
• egy esetben testfelületre kiterjedő kiütések,
• egy esetben átmeneti arcidegbénulás,
• három esetben utólagosan jelentett Fluval P utáni esemény,
• két haláleset.

A két haláleset egyikénél sem volt bizonyítható, hogy az influenza elleni védőoltás és az elhalálozás között összefüggés lett volna, a két idős betegnek más, krónikus megbetegedése is volt. Az egyik haláleset kivizsgálása során kiderült, hogy a betegnél az úgynevezett Guillain-Barre szindróma ritka formája az influenza elleni védőoltás beadását követően lépett fel, az ok-okozati összefüggés azonban nem volt bizonyítható, csak a véletlen időbeli egybeesés. A másik elhalálozással végződő esetben a kórbonctani jegyzőkönyv szerint a kórházi felvétel előtt 2 nappal beadott influenza elleni védőoltással kapcsolatos direkt haláloki szerepű szövődményt szintén nem tudták kimutatni a klasszikus patológiai vizsgálatokkal."