Kulcspozícióban a védőnők
Várszegi Viktória
2014. június 30.

Holnaptól megerősödik a várandósgondozásban végzett tevékenysége a védőnőknek, és a szülésznők lehetőséget kapnak a szakellátásban a várandós gondozásba való bekapcsolódásra. A kismamák több szakembertől juthatnak információhoz a várandósság alatti egészséges életmódról, az első 1000 nap fontosságáról is.

Miniszteri rendelet alapján július 1-től jelentősen megváltozik a hazai várandósgondozás.* Az egyik alapvető és legfontosabb módosítás, hogy az alacsony kockázatú várandósokat szülésznő is gondozhatja. Azt, hogy ki számít alacsony vagy magas kockázatúnak, szakmai irányelv alapján szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el. A védőnő szerepe azért is jelentős, mert ő követi végig a várandósgondozás ideje alatt, hogy a kismama részesül-e szülész orvos/szülésznői gondozásban, részt vesz-e a kötelező szűrővizsgálatokon, és ezek eredményei bekerülnek-e a várandós anya gondozási könyvébe. A kötelező vizsgálatok köréből kikerül ugyanakkor az AFP vizsgálat.

A rendelet újdonsága, hogy a háziorvos is kiemelt figyelmet fordíthat a kismamára: beutalja a szükséges vizsgálatokra, laborba. Ez eddig nem volt gyakorlat. A rendelet ugyanakkor a szülésznőt alternatív lehetőségként beemeli a szülész orvos mellé a várandós ellátásba. Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, a szakellátásban a jövendőbeli anyuka dönthet úgy, hogy szülész orvos helyett szülésznőt választ, abban az esetben, ha alacsony rizikójúnak minősítette a szülész orvos a terhességét. A védőnő tájékoztatja a kismamát a vizsgálatokról, valamint a várandósság alatti egészséges életmód jelentőségéről. Közben maga is tájékozódik a kismama szociális körülményeiről, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a sikeres szoptatáshoz. A gyermek megszületését követően a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy a várandós részt vett a várandós gondozásban, ami az szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.

"A mai kutatások bizonyítják, hogy már a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása is nagy szerepet játszik a születendő gyermeke egészségében, csakúgy, ahogy az élet első 1000 napja is. Épp ez az időszak, amelyre a védőnők is hatással tudnak lenni, így szerepünk és jelentőségünk kiemelkedő a felnövekvő generációk egészségében is."– mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.

*Az emberi erőforrások minisztere 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelete a várandósgondozásról: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk14052.pdf


Az első 1000 nap:

Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.

www.elso1000nap.hu

Kapcsolódó cikkeink