Az önbizalom erősítésében kulcsfontosságú a személyes figyelem; örüljünk a baba eredményeinek, támogassuk őt, mindenekelőtt rengeteg dicsérettel. Próbáljunk részt venni a tevékenységeiben, de anélkül, hogy elnyomnánk törekvéseit. Mutassuk meg, hogy egy-egy játékkal hogyan kell játszani, ha unatkozna, ajánljunk fel újakat, stb.

Ha megfigyeljük a kicsit, hamar feltűnik, hogy minden esetben meg akarja haladni addigi eredményeit, ha mindez nem sikerül frusztrálttá válik, esetleg dühös vagy elkeseredett lesz – ilyenkor kell közbelépnie a mamának:

• Igyekezzünk olyan feladatot találni a babának, melynek megoldása nem haladja meg képességeit, ugyanakkor nem is túl egyszerű, mert akkor unatkozni fog.
• Tartsuk szem előtt a pici korlátait - ha nem sikerül valamit megtennie, lépjünk közbe, tereljük őt más irányba, amíg készen nem áll a feladat megoldására.
• Ha valami nem megy, ne hagyjuk eluralkodni a frusztrációt és a csalódottságot, lehetőség szerint kerüljük el az ismételt kudarcot.

Játszva tanul

Játék közben minden képességét használja a baba; szüksége van a kéz-szem koordináció összehangolt működtetésére, egyensúlyoznia, mozognia és gondolkodnia is kell egyidejűleg.

• Gondoskodjunk arról, hogy megfelelő ingerek érjék őt, de ne essünk túlzásokba sem, kerüljük a túlstimulálást. A babakocsiba, kiságyba mindig csak két-három kedvenc játék kerüljön be, és lehetőség szerint váltogassuk őket, hogy a pici megtanulja elkülöníteni a színeket, formákat, állagokat, stb.
• A pelenkázás vagy a fürdetés remek alkalom lehet a testtudatosság fejlesztésére; csiklandozzuk meg a babát, fújjunk rá a hasára, hátára, stb., és figyeljük meg a reakcióit.
• A házimunka vagy más hétköznapi tevékenység megfigyelése is rendkívüli módon szórakoztatja az apróságokat. Az ismétlődő mozdulatok elbűvölik őket, egy idő után pedig megpróbálják utánozni is a látottakat. A baba szociális fejlődése szempontjából mindez nagyon fontos; a szerepjátékok során tanulja meg, hogyan kell viselkednie, együttműködnie másokkal a későbbiekben.