KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Megdöbbentően sok cukrot fogyasztanak a kisbabák!

Már kisgyermekkorban népbetegségnek számít az elhízás, az élet első 1000 napjában azonban megelőzhető az állapot

2017.05.24.

Jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott világszerte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pedig ez a szám 2025-re megduplázódhat. Sajnos a magyar szülők sem elég tudatosak, ha megelőzésről van szó: a legfrissebb kutatási eredmények alapján minden harmadik 1-3 éves gyermek rendszeresen kap olyan ételt, ami felnőttek számára készült, és a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják minden nap. Az Európai Elhízás Elleni Napon a szakértők a prevencióra, és az élet első 1000 napjának kiemelt jelentőségére hívták fel a figyelmet.

Az elhízás és a túlsúly ma már népbetegségnek számít: minden harmadik ember küzd súlytöbblettel világszerte, ez az állapot pedig nemcsak a felnőtteket, hanem a kisgyermekeket is érinti. Jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott, a WHO előrejelzése alapján pedig a számuk egy évtizeden belül 70 millióra emelkedhet. A statisztikák szerint az elhízott gyermekek többsége felnőttkorban is súlyproblémákkal küzd, amely elősegíti a szívroham, a stroke, egyes mozgásszervi betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulását is.

Magyarország a sereghajtók között szerepel a globális listán

Hazánkban a világátlaghoz képest magasabb a túlsúlyosak aránya: a felnőttek kétharmada érintett, és a legfrissebb hazai felmérés alapján minden ötödik 2 év alatti kisgyermek potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott. Ennél is riasztóbb adat, hogy féléves korára minden tizedik csecsemő súlytöbblettel rendelkezik.

A kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka azonban nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás. A kutatás arra is rávilágított, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és gyakran nem a megfelelő ételeket kínálják a babának: minden harmadik családban például egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek be a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne.

"Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy hiába fogyaszthat egyre többféle ételt a baba az első születésnapot követően, továbbra sem szabad "mini felnőttként" kezelni. A tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől, nem beszélve arról, hogy ha a fejlődésben lévő ízérzékelése a túl cukros vagy túl sós ételekhez szokik, később is csak ezeket az ízeket fogadja majd el. Egy-egy új gyümölcs vagy zöldség önmagában is élmény a kicsi számára, a sót pedig könnyen helyettesíthetjük fűszernövényekkel, például petrezselyemmel" – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Megdöbbentően sok cukrot fogyasztanak a kisbabák

Az 1-3 éves korosztály tápanyagigénye testsúlykilogrammonként akár hétszer nagyobb lehet, mint egy felnőttnek, a felnőttek számára készült ételek azonban nem olyan koncentrációban tartalmazzák a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat, ahogyan arra a kicsi szervezetének szüksége van.

"Egyéves kor felett a babák jelentős hányadának az ajánlottnál magasabb a koleszterin-, foszfor- és (a túl sós ételek miatt) a nátriumbevitele, viszont kevesebb kalciumot, vasat, és D-vitamint fogyasztanak. A megfelelő kisgyermekkori táplálkozás, azon belül is a szoptatás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni (féléves korig kizárólagosan, egyéves korig a hozzátáplálás mellett, de lehetőleg még azon túl is). A gyermekek helyes tápanyagellátottságához és optimális szociális, valamint szellemi fejlődéséhez ugyanis alapjaiban hozzájárul. Fontos kiemelni, hogyha nincs elegendő anyatej, a korai tehéntejfogyasztás nem elfogadható, hiszen az is megterheli a babák emésztőrendszerét: sokkal több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint amire a babák szervezetének szüksége van, valamint vastartalma is jóval elmarad a korosztály szükségletétől" – hangsúlyozta Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

"Szintén aggasztó tény, hogy 1 éves kor felett csaknem minden baba rendszeresen fogyaszt cukrot, méghozzá a maximálisan ajánlott napi 12 gramm több mint másfélszeresét, naponta átlagosan 19 grammot. A szülők többsége talán nem is sejti, milyen könnyű átlépni az ajánlott adagot, hiszen egy bögre instant kakaó vagy egy készen kapható túródesszert is fedezheti a napi cukormennyiséget" – tette hozzá a szakértő.

Egyszerűbb egészséges babákat nevelni, mint beteg felnőtteket gyógyítani

Az odafigyelés hiánya nemcsak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

"A felnőttkori elhízás megelőzésében már a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az első 1000 nap a fogantatás pillanatától kezdődik. A kismama táplálkozása, majd a születést követően az anyatejes táplálás és a megfelelő hozzátáplálás soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy megalapozzuk gyermekünk egészségét, és olyan felnőttkori népbetegségeket előzzünk meg, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség" – foglalta össze Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

"Nagy örömünkre szolgál, hogy az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából a Magyar Gyermekorvosok Társasága is csatlakozott az Első 1000 Nap Programhoz: segítségükkel még több kisgyermekes szülőhöz juthat el a korai táplálás jelentőségének üzenete" – tette hozzá Dr. Takács István.

A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat. 

Kis kép: Bigstock

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 4 látogató értékelte, átlagosan 1.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink