Egyformák-e az ikrek?

Nem feltétlenül. A kétpetéjű ikrek pusztán egyidős testvérek, akiknek a külső megjelenése és a genetikai állománya is eltér, egyedül a fogantatásuk pillanata azonos. A megtermékenyülés pillanatától kezdve is pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követi fejlődésük, mint a "sima" terhességek esetében, a különbség csak annyi, hogy nem egy, hanem két (vagy több) petesejt érik meg egyszerre, illetve találkozik a hímivarsejtekkel. Az egypetéjű ikrek viszont a megszólalásig hasonlítanak egymásra, genetikai állományuk teljesen azonos, hiszen esetükben egyetlen petesejt termékenyül meg és válik ketté.

Ha a megtermékenyülést követően néhány órán belül kettéválik a petesejt, külön magzatburok és külön méhlepény védi, táplálja majd a babákat a további hónapokban - a sejtosztódás ebben a korai fázisában még mindkét magzatkezdemény univerzális, azaz "mindenre képes" sejtekből áll.

Más a helyzet, ha valamivel később, a sejtek közötti differenciálódás kezdete után következik be a szétválás:

A differenciálódás során embrioblaszt és trofoblaszt sejtekké alakul a magzatkezdemény. Az embrioblaszt sejtekből fejlődik majd a baba, a trofoblaszt sejtekből pedig a magzatburok és a méhlepény. Ha ezek a sejtfélék már elkülönültek a szétválás pillanatában, közös méhlepény, de külön magzatburok alakul ki; ha az említett sejtek elkülönülése a beágyazódás környékén történik meg – közvetlenül előtte vagy utána –, közös magzatburok és közös méhlepény képződik, ami sajnos súlyos fejlődési zavarokhoz is vezethet (sziámi ikrek).

Érdekességek:

• A "sima" ikerterhességeknél a fiú-fiú párosok a gyakoribbak, a hármas ikrek között viszont a lányok vannak fölényben;
• az ikrek között nagyobb arányban fordul elő a balkezesség, mintegy 20-25 százalékra tehető, holott az összlakosságot tekintve mindössze 10 százalékos a gyakorisága;
• tudományos alapja is van a közkeletű elképzelésnek, mely szerint az ikrek megérzik egymás gondolatait: az egypetéjű ikrek gyakorlatilag azonos agyhullámhosszal jönnek a világra, így elképzelhető, hogy felnőtt korukban is hajszálpontosan egyformán gondolkodnak;
• az ikerterhességek 15-20 százaléka mesterséges megtermékenyítési eljárás segítségével fogan;
• amíg az egypetéjű ikrek születési aránya a világ minden részén körülbelül azonos, addig a kétpetéjű ikreké földrészenként változó: Észak-Amerikában 8:1000, Ázsiában mindössze 3:1000, Nigériában pedig 40:1000 (az arányok a spontán, azaz természetes úton fogant terhességekre vonatkoznak, és csak becslések);
• bizonyos nézetek szerint a tejtermékeket nagyarányban tartalmazó, állati fehérjében gazdag étrend növelheti az ikerterhesség esélyét;
• léteznek genetikai hajlamosító tényezők, ennek értelmében, ha a leendő kismama családjában előfordult már ikerterhesség, neki is nagyobb lehet az esélye a kettős áldásra;
• kevésbé bizonyított az összefüggés a mama életkora és a szülések "sorszáma" között: megfigyelések alapján a harminc fölötti, illetve a többedszer szülő nők körében gyakrabban fordul elő ikerterhesség. Kifejezetten hajlamosít viszont minden olyan hormonális változást előidéző beavatkozás, amely (túl)stimulálja a peteérést (pl. meddőségi kezelés).

Az ikerszülés a hosszú élet titka? – Meglepő eredményekre jutott a közelmúltban egy kutatás

Az ikreket szülő édesanyák a többi anyához képest hosszabb életűek, a várakozásoknál több gyermeket szülnek, rövidebb időközönként szülnek, hosszabb a termékeny élettartamuk, és utolsó szülésükkor idősebbek – derül ki a Utah Egyetem kutatásából.

Az eredmények nem azt jelentik, hogy az ikerszülés egészséges a nők számára, inkább azt, hogy az egészségesebb nőkben magasabb az ikerszülés valószínűsége – számolt be a Proceedings of the Royal Society B május 11-i számában megjelent tanulmány egyik szerzője, Ken. R. Smith demográfus. Az általános vélekedés szerint a gyermekszülés terhe nagyobb az ikreket szülő nők esetében. A kutatás azonban éppen az ellenkezőjét mutatta: azok a nők, akik természetes módon ikreket szülnek, valójában hosszabb életűek és termékenyebbek.

A kutatás során 58 786 monogám utahi nő adatait elemezték, akik 1807 és 1899 között születtek, megérték az 50 éves életkort, és 1850 után egyszer mentek férjhez olyan férfihoz, aki felesége 50. születésnapján még élt. A nők közül 4603 ikreket szült, 54 183 pedig egyszerre csak egy gyermeknek adott életet. A 4603 ikerszülő édesanyát tartalmazó elemzés az eddigi legnagyobb természetes termékenységi adatbázis, amelyet közzétettek.
Smith szerint az embereket mindig is érdekelte, mi befolyásolja élettartamunkat, ez azonban nagyon összetett, számos különböző tényező járul hozzá az élettartam, az egészségi állapot és az öregedés alakulásához. Ez a tanulmány azonban rendkívül újszerű eredményt hozott azzal, hogy kimutatott egy újabb lényeges tényezőt, nevezetesen azt, hogy az ikerszülő édesanyák idősebb korukban jobb egészségnek örvendenek. Ez a velük született egészségesség járul hozzá ahhoz, hogy képesek ikreket szülni, és ez járul hozzá hosszabb életükhöz is.

Bár az ikerszülés néha családon belül öröklődik, korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a környezeti hatások is jelentősek, mint például az édesanya jobb egészségi állapota, vagy a gyermekszülés idősebb korban, amelyek növelik az ikerszülés valószínűségét. Smith elmondta, hogy a mai emberek nagyon helyesen sok mindent megtesznek azért, hogy egészségesebbé és hosszabb életűvé váljanak. Vannak azonban olyan aspektusok az élettartamot és az egészségi állapotot illetően, amelyek velünk születettek, a biológiai felépítésünkből ered. A vizsgált ikerszülő édesanyák nem választották ezt a kapacitást, egyszerűen rendelkeztek vele.

Mivel a kutatás a természetes ikerszüléseket vizsgálta, a vizsgálati populáció a születésszabályozás és a termékenységi kezelések időszaka előtt élt. A termékenységi kezelésekben részt vevő mai nők szempontjából, akik gyakran ikreket szülnek, nem tudhatjuk, hogyan befolyásolja az ikerszülés az egészségi állapotukat.

Az elemzésből a következők derültek ki:

• Az ikerszülő édesanyák a menopauzát követően tovább éltek. Az 1870 előtt született nők esetében a halálozás éves kockázata 50 éves kor felett 7,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint az egyszerre egy gyermeket szülő nőkben.
• Az ikerszülő nők az ikrek születésének köszönhetően a vártnál több gyermeket szültek összesen. Az 1870 előtt született nők átlagosan 8,39, az 1870-1899-ben született nők átlagosan 5,72 gyermeket szültek. Az ikerszülő nők 1,9 illetve 2,3 gyermekkel többet szültek az átlagnál. "Az ikrek megszületésével a definíció szerint eggyel több gyermeket szülnek, de az ikerszülő nők kibővítették a definíciót, és egyes szülésből is többet teljesítettek" – áll a tanulmányban.
• Az ikerszülő nők rövidebb időközönként szültek.
• A termékeny élettartam az ikerszülő nők esetében hosszabb volt.
• Az ikrek édesanyjai utolsó szülésük idején idősebbek voltak.

Szerző: Medipress Hírszolgálat - Babásmamás.hu