Egyformák-e az ikrek?

Nem feltétlenül. A kétpetéjű ikrek pusztán egyidős testvérek, akiknek a külső megjelenése és a genetikai állománya is eltér, egyedül a fogantatásuk pillanata azonos. A megtermékenyülés pillanatától kezdve is pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követi fejlődésük, mint a "sima" terhességek esetében, a különbség csak annyi, hogy nem egy, hanem két (vagy több) petesejt érik meg egyszerre, illetve találkozik a hímivarsejtekkel. Az egypetéjű ikrek viszont a megszólalásig hasonlítanak egymásra, genetikai állományuk teljesen azonos, hiszen esetükben egyetlen petesejt termékenyül meg és válik ketté.

Fotó: Bigstock

Ha a megtermékenyülést követően néhány órán belül kettéválik a petesejt, külön magzatburok és külön méhlepény védi, táplálja majd a babákat a további hónapokban - a sejtosztódás ebben a korai fázisában még mindkét magzatkezdemény univerzális, azaz "mindenre képes" sejtekből áll.

Más a helyzet, ha valamivel később, a sejtek közötti differenciálódás kezdete után következik be a szétválás:

A differenciálódás során embrioblaszt és trofoblaszt sejtekké alakul a magzatkezdemény. Az embrioblaszt sejtekből fejlődik majd a baba, a trofoblaszt sejtekből pedig a magzatburok és a méhlepény. Ha ezek a sejtfélék már elkülönültek a szétválás pillanatában, közös méhlepény, de külön magzatburok alakul ki; ha az említett sejtek elkülönülése a beágyazódás környékén történik meg – közvetlenül előtte vagy utána –, közös magzatburok és közös méhlepény képződik, ami sajnos súlyos fejlődési zavarokhoz is vezethet (sziámi ikrek).

Érdekességek

• A "sima" ikerterhességeknél a fiú-fiú párosok a gyakoribbak, a hármas ikrek között viszont a lányok vannak fölényben;
• Az ikrek között nagyobb arányban fordul elő a balkezesség, mintegy 20-25 százalékra tehető, holott az összlakosságot tekintve mindössze 10 százalékos a gyakorisága.
• Tudományos alapja is van a közkeletű elképzelésnek, mely szerint az ikrek megérzik egymás gondolatait: az egypetéjű ikrek gyakorlatilag azonos agyhullámhosszal jönnek a világra, így elképzelhető, hogy felnőtt korukban is hajszálpontosan egyformán gondolkodnak.
• Az ikerterhességek 15-20 százaléka mesterséges megtermékenyítési eljárás segítségével fogan.
• Amíg az egypetéjű ikrek születési aránya a világ minden részén körülbelül azonos, addig a kétpetéjű ikreké földrészenként változó: Észak-Amerikában 8:1000, Ázsiában mindössze 3:1000, Nigériában pedig 40:1000 (az arányok a spontán, azaz természetes úton fogant terhességekre vonatkoznak, és csak becslések).
• Bizonyos nézetek szerint a tejtermékeket nagyarányban tartalmazó, állati fehérjében gazdag étrend növelheti az ikerterhesség esélyét.
• Léteznek genetikai hajlamosító tényezők, ennek értelmében, ha a leendő kismama családjában előfordult már ikerterhesség, neki is nagyobb lehet az esélye a kettős áldásra.
• Kevésbé bizonyított az összefüggés a mama életkora és a szülések "sorszáma" között: megfigyelések alapján a harminc fölötti, illetve a többedszer szülő nők körében gyakrabban fordul elő ikerterhesség. Kifejezetten hajlamosít viszont minden olyan hormonális változást előidéző beavatkozás, amely (túl)stimulálja a peteérést (pl. meddőségi kezelés).

Kis kép: Bigstock