Mióma és várandósság?
Várszegi Viktória
2014. július 31.

A mióma a méh izomszövetének jóindulatú daganata, kialakulásának valódi oka egyelőre ismeretlen, bár annyit biztosan tudunk, hogy az ösztrogénhormonoknak, illetve bizonyos örökletes tényezőknek jelentős szerepe lehet benne. Az említett hormonális okokból adódóan egyébként éppen abban a korban a legjellemzőbb, amikor aktuálissá válik egy nő életében a gyermekvállalás...

Szerencsére ez az elváltozás az esetek többségében nem jelent problémát, és meglévő mióma mellett is kockázatmentesen kihordható a terhesség - bár egyáltalán nem mindegy, hol helyezkedik el a daganat, mivel a méh alakjának bizonyos torzulásai akár meg is akadályozhatják a megtermékenyített petesejt beágyazódását, valamint a petevezetők ivarsejt-továbbító képességét is károsíthatják. Viszont a jó hír az, hogyha bekövetkezett a terhesség, többnyire semmilyen problémát nem okoznak a méh jóindulatú daganatai.

Mióma a várandósság alatt

Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válik az elváltozás, amely két okból adódhat: egyrészt folyamatosan emelkedik a kismamák átlagéletkora, másrészt eleve több esetről szerzünk tudomást, hiszen a korszerű ultrahangvizsgálatok segítségével minden daganatot sikerül diagnosztizálni (kézi vizsgálattal a kisebb miómák még nem érzékelhetőek).

Gyakran nem okoz semmilyen problémát

A várandósságok körülbelül 70 százalékánál nem okoz semmilyen problémát egy meglévő mióma, a kismama – azon kívül, hogy tudja – nem érzékel semmi különöset, nem jár fájdalmakkal, és a baba is zavartalanul kihordható mellette. Mindez persze nem feltétlen jelenti azt, hogy egyáltalán nem okoz panaszokat, az időnként előforduló nyomásérzékenység, bélmozgási nehézségek vagy vizelettartási zavarok szintén lehetnek a daganat következményei. Néha azonban már magát a teherbeesést is megnehezítheti, vagy akár el is lehetetleníti egy szerencsétlen elhelyezkedésű mióma. A terhesség alatt pedig – méretétől és helyétől függően – fekvési és beilleszkedési nehézségeket okozhat, melyből adódóan megakadályozhatja a természetes szülést. Az idő előtti burokrepedés (koraszülés) és a lepényleválás kockázatát szintén növelheti a rendellenesség, de súlyos esetekben a baba méhen belüli egészséges fejlődését is hátráltathatja. A szülés során is okozhat problémákat, amellett, hogy megléte mellett időnként nem lehetséges a hüvelyi szülés, fájásgyengeséget, a baba megszületése után pedig erőteljes vérzést, és ritkán lázas szövődményeket is kiválthat.

A hormonális változásokból adódóan a várandósság után gyakran elhalnak ezek a daganatok, amely önmagában akár pozitívum is lehetne, azonban a belőlük származó bomlástermékek vérmérgezéshez hasonló tüneteket is produkálhatnak a szervezetben, ezért a szigorú orvosi ellenőrzés minden szituációban elengedhetetlen.

Hogyan kezelik a terhesség alatt a miómát?

Többnyire elegendő a szoros orvosi felügyelet (rendszeres ultrahangvizsgálat), egyéb terápiák (pl.: gyógyszerszedés) ritkán, műtéti beavatkozás pedig csak elvétve válik szükségessé.

Cikkünk szigorúan tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!

Kapcsolódó cikkeink