Mit érzékel a magzat?
Várszegi Viktória
2021. február 15.

A külvilágból csak kevés fény szűrődik be, azonban a mama hasán áttűnő vöröses árnyalatú fényt mindenképp érzékeli a magzat. Kísérletek bizonyítják, hogy egy-egy erős fényhatás következtében megváltozik a baba szívverése, sőt akár kommunikálni is lehet vele ilyen módon.

Fotó: Bigstock

Hallás - a baba füle a várandósság nyolcadik hetében kezd formálódni és a 24. hét környékére alakul ki teljesen.

A hallás már az anyaméhben tökéletesen működik - bár csak tompított formában, hiszen a babát körülvevő védett közeg a hangok egy részét is elnyeli, illetve a füleket, hallójáratokat még magzatmáz borítja – ennek ellenére, a terhesség középidejétől fogva a hangok jelentik a magzat számára a legfőbb információforrást az őt körülvevő környezettel kapcsolatban. Érzékeli az édesanyja testén belüli hangokat (pl. szívverés), de a külvilágból érkező zajok is maradéktalanul eljutnak hozzá. A papa és a mama hangját már születése előtt képes megkülönböztetni a pici. A világrajövetelét követő egy-két napon belül fel is ismeri a magzati korban megszokott zajokat - a szülők hangja mellett - megnyugtatóan hat rá minden olyan hanghatás (pl. zene), amelyekkel gyakran találkozhatott a várandósság alatt.

Nem véletlen, hogy az anyák ösztönösen is halkan beszélnek kisbabájukhoz, ugyanis a picik jobban kedvelik a meleg, lágy tónusú hangokat. Ha ilyet hallanak, szemmel láthatóan figyelnek, idővel megnyugszanak, talán álomba is merülnek… Egy pár hetes baba pontosan érzékeli a szavak hangulatát, és ennek megfelelően reagál (pl. ha veszekszünk előtte, elkeseredett sírásba kezd).

Látás - a fény és a sötétség érzékelésére már a 14. hét környékén képes a baba.

A külvilágból csak kevés fény szűrődik be a babához, azonban a mama hasán áttűnő vöröses árnyalatú fényt mindenképp érzékeli a magzat. Kísérletek bizonyítják, hogy egy-egy erős fényhatás következtében megváltozik a baba szívverése, sőt akár kommunikálni is lehet vele ilyen módon (néhány korai fejlesztő módszer is operál ezzel a trükkel – a szerk.)

Közvetlen és erős fénnyel viszont csak születése pillanatában találkozik először a kicsi, mindez - az addig megszokott látási viszonyok ismeretében – egyenesen sokkoló élmény lehet a számára. Ezért lenne fontos, hogy félhomályban, szelíd fények mellett érkezhessen az új jövevény, és lehetősége nyíljon fokozatosan hozzászokni a külvilág, esetében igencsak agresszív ingereihez.

Tapintás - a tízhetes magzat már reagál az érintésre.

Testének – tapintásra, mint érzékelésre való – érzékenysége lépésről lépésre alakul ki. Először az arc és a nemi szervek környéke válik érzékennyé, ezután az ujjak és a lábak következnek, majd a törzs, mígnem a 32. hét környékére szinte teljes testével képes lesz hideget/meleget, nyomást vagy fájdalmat érzékelni a magzat. A fejlődési folyamat részeként a baba megismerkedik saját testével is, szívesen tapogatja arcát, egyéb testrészeit, vagy az őt körülvevő környezetet, a köldökzsinórt és a méhfalat. Az ikrek egymást is megérintik, simogatják az anyaméhben.

Illatok és ízek - a 20. hét tájékára nagyjából kialakul az ízérzékelés.

Ettől kezdve előszeretettel kóstolgatja az őt körülvevő édeskés magzatvizet a baba, valamint elkezd ismerkedni egyéb ízekkel is, minthogy a kismama által fogyasztott ételekben található fűszerek aromája is eljut hozzá. Egyes kutatások szerint többet kortyol a magzatvízből, ha az anya valamilyen édes ételt evett, és kevesebbet, amikor savanyú vagy keserű ízekkel találkozik. Születése után felismeri édesanyja illatát, tejét (meg tudja különböztetni a más anyáktól származó tejtől).

Olvass tovább! Terhességi hetek, katt. a linkre: http://www.babasmamas.hu/terheshet.php

Kis kép: Bigstock

Kapcsolódó cikkeink