Ez nem nagyobb, mint 20-25%. Száz olyan egészséges pár közül tehát, akik semmiféle fogamzásgátló módszert nem alkalmaznak, és rendszeres nemi életet élnek, az első próbálkozásra 20-25 nő lesz terhes. Ez a teherbeesési arány mesterséges eszközökkel nehezen növelhető.

Nem kétséges, hogy akár a környezetéből, akár a személyiségből eredő stersszhatások nagyon jelentősen befolyásolják a termékenységet. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy az egyik legfontosabb tényező, amely paradox módon a termékenységet csökkenti, a gyermek utáni fokozott vágy. Amennyiben valakinél a szexuális élet kizárólag a "gyermeknemzésre" irányul, úgy ez a szexuális funkciók és a termékenység károsodásához vezethet.

Azok a nők, akik állandóan izgatottan várják a következő vérzés elmaradását, és annak bekövetkeztét kudarcként élik meg, gyakran depresszióssá válnak. A gyermekvárás hiábavaló folyamatában a szerelem és a harmónia is csökken a partnerek között.

Az ideális az lenne, ha az IVF-programban résztvevő párok is folytathatnák napi életritmusukat, megszokott szexuális életüket.

Milyen módon lehet a minimálisra csökkenteni az életritmust befolyásoló tényezőket? Amennyiben a páciensek szoros kapcsolatot tartanak az IVF-munkacsoporttal, az utazgatás az IVF-központba minimálisra csökkenthető. A kezelés úgy szervezhető, hogy a házaspárnak az IVF-intézetben olyan rövid ideig kelljen tartózkodnia amennyire csak lehetséges.

Az IVF-programban résztvevőknek meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy esetenként ismételt és hosszantartó kezelésre lehet szükség, mert - az IVF sikeressége nem jobb, mint a természetes teherbeesési arány, vagyis 20-25%, és közben rövidebb-hosszabb idő elmúlhat kezelés nélkül, ha a ciklusok nem alkalmasak az IVF-re, vagy más okok miatt nem lehet azt elvégezni.