A meleg miatti eszméletvesztés csak rövid ideig tart - általában csak másodpercekig, ritkán néhány percig, de negyedóránál soha sem tovább. Az ájulás előtti pillanatokban gyengeségérzet, émelygés, erős izzadás, fülzúgás vagy látászavarok jelentkezhetnek.
A fejet érő folyamatos napsütés hatására megemelkedik annak hőmérséklete; 1,5-2,5 fokos melegedés esetén már napszúrásról beszélünk. A meleg vérbőséget okoz az agyban, ezt a hő hatására kialakuló agyduzzanatot nevezzük napszúrásnak.
Ilyenkor az a legfontosabb, hogy amilyen hamar csak lehet, sötét, hűvös helyiségbe kerüljön a beteg, és pihenjen (enyhén megemelt, fekvő testhelyzetben). A folyadékpótlásról is gondoskodni kell: apró kortyokban szabad csak inni/inni adni! A tarkóra rakott hűvös borogatás szintén jót tesz, csillapítja a tüneteket, jobb közérzetet biztosít. Rövid időn belül - egy-két nap alatt – javulnia kell a helyzetnek; ellenkező esetben, vagy ha a tünetek súlyosak, kórházi kezelés szükséges.
A kisgyermekek koponyacsontja jóval vékonyabb, mint a felnőtteké; sokkal könnyebben alakul ki náluk napszúrás. Csecsemők esetében a jellegzetesen visító sírás mellett a kutacs megfeszülése, előredomborodása is az árulkodó jelek közé tartozik. A baba rossz közérzetére utal - az egészen apró fizikai kontaktus hatására is jelentkező – ún. "védekező" mozgás. Hevesebb rosszullét – eszméletvesztés, görcs – esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Ha a tünetek enyhék, vigyük a picit hűvös, lesötétített helyiségbe, tegyünk a homlokára, buksijára hideg törülközőt és nyugtassuk meg őt, valamint itassunk vele bőségesen folyadékot.
Általános tünetek: enyhébb esetben "csak" fejfájás, szédülés, hányinger/hányás, gyengeségérzet, stb. lép fel; ha a beteg lázas lesz, illetve - heves fejfájás kíséretében – beáll a tarkómerevség, esetleg eszméletét veszti; azonnal kórházba kell vinni!
A hőguta azért következik be, mert a szervezet egyszerűen "túlmelegszik", vagyis nem képes leadni – a külső hőmérsékleti viszonyok, az erős fizikai igénybevétel, stb. – miatt termelődő extra hőmennyiséget.
Hőguta gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, és haladéktalanul meg kell kezdeni a test lehűtését!
Általános tünetek: az izzadás hiánya és az emelkedő testhőmérséklet, illetve az eszméletvesztés a hőguta kezdeti jelei, melyeket nagyon komolyan kell venni. Ebben a stádiumában még kezelhető a probléma, a keringés még tudja orvosolni a zavarokat, ezt jelzi a bőr kipirulása, száraz és forró tapintása. Súlyos bajt jelent, ha a bőr hideggé, szederjessé és sápadttá válik; mindez a keringés elégtelenségére utal.
Kiszáradáshoz vezet, ha nem pótoljuk a hőség miatti nagyfokú folyadék-, illetve ásványianyag-veszteséget.
A baba szervezetének testsúlykilogrammra számított folyadékszükséglete sokkal nagyobb, mint nekünk felnőtteknek, ezért a forró napokban – a meleg miatti intenzív folyadékvesztés okán – a szokásosnál is éberebbnek kell lennünk a folyadékpótlás terén. Ha a pici feltűnően aluszékony, arca sápadt, szemei beesettek, kifejezetten lassan mozog és kiszáradt a szája – erős a kiszáradás gyanúja. A száraz pelus - vagyis, ha csak kétszer-háromszor pisil a baba a nap folyamán) - illetve a beesett, profilból nézve homorúnak látszó kutacs a kiszáradás biztos jelei közé tartoznak. Ilyen esetekben azonnal vigyük orvoshoz a babát!
Általános tünetek: fáradékonyság, szédülés, fejfájás, hányinger/hányás, étvágytalanság, heves szívverés, izomgörcs, esetleg eszméletvesztés.
Bizony nem mindegy, mit iszunk - lényeges, hogy mivel pótoljuk a meleg miatti nagyfokú folyadékveszteséget! A vízhiányos állapottal egyidejűleg sóhiány is fellép az erős verejtékezés következtében, ezért a puszta folyadékbevitel – az elvesztett sók pótlása nélkül – vízmérgezést okozhat!
Általános tünetek: étvágytalanság, szédülés, kimerültség, hányinger/hányás, fejfájás, zavarodottság, izomgyengeség, eszméletvesztés.