KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Őssejt - a jövő záloga

Hamarosan eljön a nap, amikor saját testrészeket növeszthetünk magunknak?

2012.04.10.
Őssejt - a jövő záloga

A jövőben megszűnhet a sorban állás a donorszervekért, és a szervkilökődés kockázatától sem kell majd tartani. Egy orvosprofesszor szerint hamarosan állati eredetű szervekből, a betegek saját őssejtjeinek segítségével állíthatják elő mesterséges úton a pótlandó szerveket.

 

A brit Independent magazinnak nyilatkozó orvosprofesszor, Paolo Macchiarini szerint hamarosan megoldódhatnak a donorkereséssel kapcsolatos problémák, ugyanis a megbetegedett vagy sérült szerveket a betegek pótolhatják a saját őssejtjeik segítségével növesztett, mesterséges szervekkel is. Nem lesz szükség donorra, kizárható lesz a kilökődés veszélye, és a betegeknek nem kell életük végéig a kilökődést gátló gyógyszereket szedniük.

Az új eljárás lényege, hogy állati eredetű szervekből előbb eltávolítják az összes sejtet, majd ezek helyére beillesztik a páciens őssejtjeit. A sejtek ezt követően transzplantációra alkalmas, funkcionáló szervet építenek.

A módszert korábban már sikerrel alkalmazták viszonylag összetett szervek, például légcső, nyelőcső és vázizmok helyreállítására vagy előállítására mind állatok, mind emberek esetében. A professzor szavait támasztja alá, hogy ő maga és csapata 2008-ban, Barcelonában már sikerrel hajtott végre olyan műtétet, amelynek során egy harmincéves nő testébe ültettek be a saját őssejtjeiből előállított légcsövet. A légcső egy donortól származott, ebből távolították el az összes élő sejtet és pótolták a páciens csontvelőjéből származó őssejtekkel, amelyek amolyan „bioreaktorként” újraépítették a szervet. Két évvel később, egy brit orvoscsapat támogatásával Macchiarini egy szűk légcsővel született tízéves fiút mentett meg hasonló módszerrel. Ez az eljárás annyiban különbözött az előzőtől, hogy ezúttal a szervet rögtön az őssejtkezelés után beültették, így a szervfejlődés folyamata a fiú testében ment végbe.

A professzor elismerte, hogy a porcos légcső reprodukálása egy viszonylag egyszerű feladat – az összetettebb szervek, mint amilyen a tüdő, máj vagy vese jóval komolyabb kihívás elé állítja a tudományt. Mindazonáltal, már ezen a területen is történt előrelépés: kutatók egerek tüdejéből távolították el a sejteket majd pótolták patkányokéval. Az újranövesztett, majd a patkányba beültetett szerv órákig funkcionált.

Macchiarini mégis arra figyelmeztetett, hogy számos akadályt kell még legyőzni a módszer tömeges alkalmazásáig, amelyek között van technikai jellegű, pénzügyi és etikai. „Óriási a nyomás, hogy minél előbb előálljunk egy megbízható és biztonságos terápiával, és nagy a kísértés, hogy ezt idejekorán meg is tegyük. Sokan vannak betegek és orvosok, akik türelmetlenül várnak bármilyen bejelentést, ami reményt adhat számukra a gyógyulásra. (..) Ha a tudományos kutatás tovább folytatódik és az etikai kifogásokra is sikerül megnyugtató válaszokat találni, a módszerünk megfelelő kiindulási alap lehet a szervek és szövetek rutinszerű előállításához, ami a jövőben bevett terápiává válhat” - mondta az Idenpendentnek nyilatkozó Macchiarini professzor.

A cikk eredetije a brit The Independent c. magazinban jelent meg a közelmúltban.

Forrás: Krio Intézet

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 1 látogató értékelte, átlagosan 1.00 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások