Mennyit hoz egy szülés a kórháznak?

A szülés - a természetes úton, illetve a császármetszéssel világra segített babák esetében egyaránt – azok közé az orvosi beavatkozások közé tartozik, amelyek nem esnek az ún. teljesítményvolumen-korlátozás hatálya alá (értsd: nincs maximálva a számuk). A baba világrajövetele körüli költségeket teljes egészében fedezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár: egy komplikációmentes, természetes szülésért 93 ezer forintot fizet a társadalombiztosító, ha epidurális érzéstelenítés mellett történik ugyanez, 103 ezer forintot utal a pénztár, egy császármetszés után pedig 192 ezer forint jár - azonban minden esetben kizárólag a kórházé a juttatás.

Lehet számlára is, boríték nélkül, viszont borsosabb áron - előre meghatározott díjakat csak a magánklinikák kérhetnek a kismamáktól

Az utóbbi évek tapasztalata szerint igenis van kereslet a magánszülészeti ellátásra az egészségügyi szolgáltatások piacán. Aki úgy érzi, többet szeretne kapni az állami kórházak nyújtotta ellátásnál, és anyagilag is tudja vállalni a magánintézménybeli szülés jelentette plusz terheket, manapság már több klinika szolgáltatásai közül is választhat, ha akar. A magánkórházakban természetesen valamivel borsosabb áron érhetőek el az állami intézmények szolgáltatásai, azonban itt is nagy a szórás. A 400 ezer forintos árkategória számít jelenleg a legszerényebbnek a piacon, de akad olyan klinika, ahol ennek az összegnek a másfél-, kétszeresét is elkérik a szülésekért. (Megjegyzendő, hogy létezik olyan intézet is, ahol lehetőség nyílik a fogadott – tehát nem a magánklinika saját – orvosával szülni, ráadásul viszonylag kedvező, 250-300 ezer forintos díjtétel ellenében.)

Az OEP által finanszírozott beavatkozásoknál hivatalosan bűncselekménynek minősül az előzetes díjszabás, a hálapénz elfogadása azonban nem számít törvénybe ütköző cselekedetnek

Magyarországon hagyományai vannak a paraszolvenciának, vagyis évtizedek óta él egy bizonyos hálapénzfizetési gyakorlat a társadalomban, azonban tudni kell, hogy a hálapénz távolról sem azonos az előre meghatározott, konkrét díjszabással. Ez utóbbinak elvileg kizárólag a fentebb említett magánklinikai ellátásban van létjogosultsága, ahol számlára, nem borítékban(!), és akár a magán egészségbiztosítási pénztár terhére is igényelhetőek a szolgáltatások. Önmagában az, hogy valaki egy társadalombiztosítás által fizetett beavatkozásért előre pénzt kérjen, egyszerűen nonszensz, sőt – ahogyan az utóbbi hetekben kirobbant botrány is bizonyítja – egyenesen bűncselekmény. Viszont ha nem kér pénzt az orvos, hanem kizárólag a kismama dönti el, hogy ad-e, illetve ha ad, mennyit tesz a borítékba, a választott szülész pedig elfogadja ezt, nem történik bűncselekmény.

Mi történt a MÁV Kórházban?

A vádirat szerint az Állami Egészségügyi Központ 11 szakorvosa és 2 szülésznője előre meghatározott összegeket – 5 és 50 ezer forint közötti díjazást – kért 2007 áprilisa és 2008 júliusa között az intézetben szülni szándékozó kismamáktól. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez a botrány szinte bárhol kirobbanhatott volna, az ő álláspontja szerint a jelenlegi áldatlan állapotok egyetlen módon, kizárólag a hálapénz kifehérítésével rendezhetőek megnyugtatóan. Rácz hivatalosan is megfizettetné a szabad orvosválasztást, hiszen az engedélyezett magánpraxis egyúttal kifehérítené a szülészeti ellátást jellemzően érintő hálapénzfizetési rendszert is.

A jelenlegi állapot senkinek sem jó, a szabályozás a szűkös állami források miatt sem várathat már sokáig magára

Rácz Jenő szerint, ha egy beteg/kismama név szerint ragaszkodik egy-egy orvoshoz, avagy szeretne a választott orvosa osztályán feküdni, azt a jövőben külön díjtételekhez kellene kötnie a szakmának. Az egyes beavatkozások árát a kamara határozná meg, és a jövőben, az immár követhetővé vált hálapénz legális bevételként jelentkezne az orvosok büdzséjében, mely nyilvánvalóan adó- és járulékfizetési kötelezettséget is maga után vonna. Az intézkedés bevezetése után elkerülhetővé válnának a mostanihoz hasonló botrányok, valamint az engedélyezett magánpraxisok várhatóan nem elhanyagolható adóbevételt is hoznának az államnak, azonban egy negatívuma mindenképp lenne az új rendszernek, méghozzá az, hogy egyértelműen anyagi feltételekhez kötné a szabad orvosválasztást, ezt a Magyar Kórházszövetség elnöke sem tagadta.

Az ügy nem új keletű - ki mit mondott korábban?

A közelmúltban Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának korábbi elnöke is tett feljelentést a témában. A bizottsági elnök 2010-ben szigorú vizsgálatot kért, de nyilatkozatában élesen elválasztotta az önként, saját döntés alapján, utólag adott hálapénzt az egyéb, előre meghatározott díjtételektől - ez utóbbit korrupciónak és kényszerítésnek nevezte a szakpolitikus. A hálapénzzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár ezzel sem ért egyet, de az utólag, önként adott és az egyéni lehetőségektől függő plusz honorárium elfogadása nem törvénybe ütköző az orvos részéről.

Hasonlóan vélekedett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara újra megválasztott elnöke is: szerinte is meg kellene fizettetni a szabad orvosválasztást, ugyanakkor ismét kötelezővé kellene tenni az kamarai tagságot, amely – központilag megszabott, általánosan érvényes díjtételeivel – gátat vethetne a szélsőségeknek, a magánpraxisokban esetlegesen jelentkező túlzott árszabásnak.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, dr. Tóth Zoltán már korábban is kijelentette, hogy azokban az esetekben mindenképp általánosan érvényes szabályozásra lenne szükség, amikor a kismama ragaszkodik választott orvosához. Mint mondta, ez extra készenlétet igényel az érintett szakorvosoktól, a jogi viszonyok rendezetlensége senkinek sem jó.

A cikk az alábbi források felhasználásával íródott:

• MTI
• Híradó.hu
• Magyar Hírlap
• MedicalOnline.hu
• HVG Online