Mivel egyre többen szoptatják kisbabájukat egyéves koron túl, emellett sok szülő fontosnak tartja a gyermekek közti kis korkülönbséget, így ez a kérdés is gyakrabban merül fel az utóbbi időben. A válasz egyébként egyértelmű igen, de csak abban az esetben, ha nem alakul ki semmilyen komplikáció a várandósság alatt: fenyegető koraszülés mellett vagy korábbi vetélések után kifejezetten nem ajánlott!

Szövődménymentes terhesség esetén semmi akadálya a nagyobbik gyerkőc további szoptatásának, vagyis ha egyéb kizáró ok nem merül fel, a mama és a baba szándéka dönti el a kérdést. A legtöbb baba étvágyát egyébként nem befolyásolja az anya terhessége, viszont néhány csecsemő automatikusan elválasztja magát, ami az anyatej megváltozott ízével, illetve csökkenő mennyiségével magyarázható.

Ha minden rendben, elvileg szabad

A kistestvér megérkezése után sem kötelező a nagyobbik baba elválasztása, mert az anyatej összetétele az újszülött igényeihez igazodik, mennyisége viszont mindkét gyermek számára elegendő. Egyetlen szabály van csupán: mindig a picit kell először megetetni. 

Ha fizikailag vagy lelkileg túl megterhelőnek érzed, hagyj fel vele!

Előfordulhat az is, hogy a baba szopna tovább, tejed is lenne elég, mégis úgy érzed, elérted teljesítőképességed határait, és nem megy a pocakos szoptatás - ebben sincs semmi szokatlan, a várandósság hatalmas energiákat követel a női szervezettől (csakúgy, mint a szoptatás). Ha döntöttél, mielőbb válaszd el a babát, a lelki-fizikai kimerültség senkinek, sem nagyobbik gyermekednek, sem a pocakodban fejlődő babának nem tesz jót.

Amikor veszélyt jelent:

Fenyegető koraszülés és/vagy korábbi vetélések esetén kifejezetten ellenjavallott a további anyatejes táplálás, a szoptatás során ugyanis oxitocin szabadul fel a női szervezetben, amely méhösszehúzódásokhoz, a magzat elvesztéséhez vezethet. Normális esetben a méhizomzat csak a szülés idején reagál az oxitocinra, de a fentebbi kórképek jelenlétében terhesség idején is megtörténhet mindez.

Cikkünk pusztán tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!