KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Szűrések: tények és tévhitek

Mammográfia

2009.02.28.
Szűrések: tények és tévhitek

Tévedés, hogy az étkezés vagy bármilyen betegség befolyásolja a vizsgálatot. Mint ahogy az is, hogy terhességben árt a magzatnak a mammográfiánál alkalmazott röntgensugár: ahhoz túl kis dózist adnak. Az más kérdés, hogy kismamáknál csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák a mammográfiát.

Nem felel meg a valóságnak, hogy amennyiben diagnosztikus célból beleszúrnak, belepiszkálnak az emlődaganatba, az gyorsabban terjed, vagy a jóindulatú elváltozás rosszindulatúvá válik. Ezzel összefüggő kérdés, hogy ha a frissen felfedezett elváltozást benignus, azaz jóindulatú daganatnak, fibroadenomának tűnik is, mindenképp biopsziás anyagot kell venni belőle. A daganat típusára ugyanis csak a szövettani vizsgálat ad százszázalékos választ.

Nem igaz, hogy ha valaki beüti a mellét, az rákot okoz. Jellemzőbb, hogy a baleset kapcsán felfedezett csomóról derül ki, hogy baj van: az ütés okozta vérömleny ugyanis felszívódik, a daganat viszont megmarad.

A nők gyakran tartanak attól, hogy mammográfiánál összepréselik a mellüket. Ez kétségtelenül okoz némi kellemetlenséget, de a korrekt vizsgálathoz, az egyenletes rétegvastagság eléréséhez kissé össze kell nyomni az emlőt. Óvatosan végezve ez csak minimális fájdalommal jár.

A kis mellet nehezebb megvizsgálni, de rutinos mammográfusnak ez sem okoz problémát.

Fogamzásképes korban a vizsgálatot a menstruációt követő 7–10. napon javasolt elvégezni, mert a peteéréskor és a havi vérzés időszakában ödémássá (vizenyősebbé), duzzadtabbá válik a mell. Ez nemcsak az emlő fokozott érzékenysége miatt érdekes: ödémásabb szövetben nehezebben tájékozódik a mammográfus – bár a modernebb, jobb elbontású digitális készülékeknél igazából ez már nem probléma.

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások