Fontos alapszabály, hogy a tápszert minden esetben frissen kell elkészíteni. A tárolás alatt könnyen szennyeződhet, megváltoztathatja összetételét, így ártalmas lehet a baba egészségére!
A víznek is mindig frissnek és forraltnak, azaz tökéletesen csíramentesnek kell lennie. A legpraktikusabb, ha a gyógyszertárakban kapható babavízzel készítjük el a tápszert, ezt ugyanis garantáltan csíramentesen palackozzák, így nincs is különösebb teendőnk vele (nem kell felforralnunk sem).
"Bolondítsuk meg" bátran az apróság menüjét! Ha a baba kora engedi – értelemszerűen a hozzátáplálás megkezdése után – különböző zöldségekkel/gyümölcsökkel összekeverve is kínálhatjuk a tápszert, sőt a változatosság kedvéért, akár egyes készételekhez is hozzáadhatjuk.
Egyéves korig a tejalapú tápláléknak – az anyatejnek, ennek hiányában pedig a tápszernek – kell a főszereplőnek lennie a pici étrendjében. A tápszerek a baba korának megfelelően fedezik a teljes tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag-szükségletet; illetve a hozzátáplálás idején kellő mértékben kiegészítik azt, ha a kismama (már) nem tudna szoptatni.
A szilárd ételek bevezetésétől kezdve fokozatosan csökken a baba napi tápszer- vagy tejadagja, egyéves korára mindössze 500-600 ml.
4-5 hónapos kora előtt NEM kaphat szilárd ételt a baba, egyrészt emésztőrendszere fejletlensége, másrészt a nyelési reflex kialakulatlansága miatt! Mindez persze nem jelenti azt, hogy a végletekig kellene halogatni a "rágósabb" falatokkal való ismerkedés időszakát: 7 hónapos kor körül már adhatunk darabos ételeket, 9 hónapos kor után pedig már "komolyabb" harapnivalókkal is megpróbálkozhatunk. A darabos, szilárd ételek megfelelő időben történő bevezetése kulcsfontosságú lehet a beszédfejlődés, illetve a válogatósság kialakulásának szempontjából. Ha a baba nem szokik hozzá ezekhez az ennivalókhoz, fennáll a lehetősége, hogy később sem (szívesen) fogadja el őket…
Kapcsolódó cikkeink: