Nem igaz. Egy 2007-es uniós rendelet szigorúan kiköti, hogy a tej szó kizárólag azokra a termékekre kerülhet rá, amelyek egy vagy több fejésből származó tehéntejet tartalmaznak, hozzáadás (hígítás) vagy kivonás nélkül. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése is pontosan ugyanígy szól, következésképp hazánkban – és az uniós tagországokban - csak azokra a termékre írhatják rá a tej szót, amelyek semmi mást, kizárólag tehéntejet tartalmaznak. (Érdemes megjegyezni, hogy pár évvel ezelőtt – nyilvánvalóan a hivatalos rendelkezések hatására – megszaporodtak a boltok polcain a "reggeli ital" és az ehhez hasonló fantázianévvel ellátott készítmények. Az említett termékek valóban tartalmaztak mást is (pl. akár vizet), és – a korlátozás bevezetése előtt – valóban előfordulhatott, hogy hígított tejet vitt haza a gyanútlan vásárló…)
Nem igaz. A tej a gondos hőkezelési folyamatnak, illetve a speciális csomagolásnak köszönheti tartósságát - a hőkezelés kiöl minden baktériumot, a doboz pedig megakadályozza, hogy az előbbi módon sterilizált tej fénnyel vagy levegővel érintkezzen, tehát eleve nincs szükség tartósítószerre.
Részben igaz. A hőkezelés a tejben található ásványi anyagok szempontjából nem jelent veszteséget - mint ahogyan a főzés folyamán sem tűnnek el ezek az összetevők, az értékes ásványi sók, nyomelemek továbbra is megtalálhatóak az egyes ételekben. Annyi persze igaz, hogy a tejben található kb. 10 százalékos vitamintartalom szükségszerűen elvész a pasztörizálás következményeként.
Nem igaz. A fentebb említett szigorú rendelkezés kizárja ennek lehetőségét!
Tagadhatatlan, hogy az egészséges állománnyal, megfelelő feldolgozó apparátussal rendelkező gazdaságból származó friss tejjel nem kelthet versenyre a bolti, de... A nem biztonságos helyről érkező kimért tej szennyezett lehet számos, az emberi szervezetre káros mikroorganizmussal, ezzel szemben az UHT tej fogyasztása garantáltan és minden körülmények között veszélytelen.
Igaz. A pasztörizálás ugyan vitaminveszteséggel jár, de a tejben található nélkülözhetetlen ásványi anyagok aránya változatlan marad a hőkezelés után is.

A várandós kismamák kizárólag pasztőrözött formában fogyaszthatják biztonságosan a kalciumban gazdag tejet és tejtermékeket!
Míg a felnőtteknek 800 mg, addig a kismamáknak 1200 mg kalciumra van szükségük naponta. A tejtermékek mellett, a leveles zöldség- és fűfélék is nagyon sok természetes kalciumot tartalmaznak, de az oljos magvak (mandula, mogyoró, stb.), a hüvelyesek (zöldbab, feketebab, borsó), a hagyma, a zeller, az avokádó vagy a szezámmag is a kalciumban gazdag élelmiszerek közé sorolhatóak.
Fontos tudni, hogy szervezetünk csak részben képes hasznosítani a kalciumot; a felszívódás sikeressége függ az elfogyasztott élelmiszer fajtájától, illetve más, a kalcium beépüléséhez szükséges anyagok, elsősorban a D-vitamin jelenlététől. A D-vitamin segíti a csontosodás folyamatát - fokozza a kalcium felszívódását a belekben – illetve, fontos szerepe van a szervezet általános védekezőképességének alakulásában is. A szájon át szedhető D-vitamin szintetikus eredetű, s mint ilyet, a szervezet előnytelenebbül hasznosítja, mint a természetes úton nyerhető D3-vitamint. Az óvatos napfürdő – szigorúan a reggeli vagy késődélutáni, nyáron koraesti órákban – jót tesz; segíti a D3-vitamin termelődését, erősíti az immunrendszert és nem utolsósorban boldogsághormonokat szabadít fel!
A kalcium felszívódását befolyásoló további tényezők: