A múlni nem akaró kimerültség, fáradtságérzés vagy az egyes betegségekből való szokatlanul lassú kilábalás tipikus tünetei a jellemzően kora tavasszal kialakuló általános vitaminhiánynak – jó ha tudjuk azonban, hogy a megfelelően összeállított étrend segítségével ebben az évszakban is fedezhető – méghozzá jórészt természetes úton - szervezetünk vitaminszükséglete.
A déli gyümölcsök, kiváltképp a nyers citrusfélék (narancs, citrom, grépfrút, kivi) nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, amelyet - magas savtartalmuknak köszönhetően – a szállítás során is szinte maradéktalanul megőriznek.
Jó tudni!
A citrom hő és szabad levegő (!) hatására elveszti vitamintartalmát, ezért soha ne facsarjuk forró teába, és kettévágása után rövid időn belül használjuk fel, ne hagyjuk sokáig állni.

A banán – bár más szempontból, mint a citrusfélék – de szintén értékes idénygyümölcs. Káliumban és magnéziumban gazdag, így jótékony hatással van a szívre és a keringési rendszerre, illetve a csontjainkat is védi. Segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kálciumveszteséget, és ún antacid-hatással is bír, ezért rendszeres fogyasztása csökkenti a gyomorfekély kialakulásának esélyét (erősíti a gyomor nyálkahártyáját, és megvéd a gyomorsavtól). Tipofán nevű összetevőjének köszönhetően pedig természetes antidepresszánsként is működik, ezért mindenképp megéri fogyasztani belőle ebben a borongós téli időszakban…
Minden tévhittel ellentétben, a mirelit gyümölcsök/zöldségek is remek vitaminforrásnak bizonyulnak, mindez persze nagyban függ az adott élelmiszer fajtájától, a fagyasztási hőmérséklettől, illetve a tárolási időtől.

Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk a primőr zöldségeket és gyümölcsöket, annál inkább megőrzik vitamintartalmukat, pl. a megfelelő körülmények között tartott zöldbabnak fél év(!) elteltével is csak mindössze 3 százalék a C-vitaminvesztesége.
A káposzta igazi téli idényzöldség, ráadásul könnyű beszerezni, viszonylag olcsó, és a hosszú tárolás során is megőrzi vitamintartalmának nagy részét - különösen igaz ez a savanyú káposztára, amelyben a cukor lebomlásával létrejövő savas közeg gyakorlatilag konzerválja a vitaminállományt.

Magas élelmiszerrost-tartalma miatt a bélműködést is serkenti, azonban nyersen fogyasztva éppen ellenkező hatást válthat ki: a magas illóolaj- és rosttartalom puffadást és más kellemetlenségeket is okozhat. A párolás kivédi ezeket a problémákat - nyilván az alapos átfőzés is, ez esetben azonban elvész a káposztában található értékes C-vitamin is!
A cékla jótékony hatással van az emésztőrendszerre - vízhajtó és méregtelenítő tulajdonságainak köszönhetően serkenti az anyagcsere folyamatokat – természetes immunerősítő, sőt a legújabb kutatások szerint akár a rákos betegek kezelésében is eredményes lehet. Bár elsősorban vérképzőként tartják számon, vastartalma nem kifejezetten magas, viszont a szervezet hatékonyan képes felszívni a benne található ásványi anyagokat és nyomelemeket, ezáltal a szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek.

Méregtelenítő és vízhajtó tulajdonságai elősegítik, meggyorsítják a salakanyagok távozását a szervezetből, valamint hozzájárulnak az egészséges májműködés fenntartásához is. Mivelhogy természetes hashajtónak is minősül, a székrekedésben, illetve - az ezzel némileg összefüggő - aranyérbetegségben szenvedő betegeknek kifejezetten jót tesz rendszeres fogyasztása.
Rengeteg C- és E-vitamin található a sütőtökben, emellett sejtmegújító (antioxidáns) hatással is rendelkezik: segíti a sérült nyálkahártya gyógyulását, ezért jó szolgálatot tehet influenza-szezon idején (is)!